Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - PAULER GYULA: Anonymus külföldi vonatkozásai
112 anonymus külföldi vonatkozásai. lett az Anonymus által felhasznált székely mondát is valami alakban, azt az erdélyi székelyekre értette, ama bátor és erélyes fajra, mely mint az oroszországi brodnikok, vagy későbbi kozákok, s a mai »csángók«, a Felső-Maros, Küküllő és Olt völgyeiben, erdőkben és havasokon, életet és szabadságot keresett, és IV. Béla és V. István korában már annyira megszaporodott, hogy szerepet kezdett játszani történetünkben.1) Külsőleg nem oly világos a betoldás a bécsi képes és budai krónikában, mert elmaradt a jegyzés : Hic nota de Siculis, de azért mégis felismerhető, mert a tartalmi ellenmondások e két redactioban is megvannak, és azokat csak Kézai tolla simítja el, ki példáúl nem mondja többé, hogy a húnnok Csabának 15,000 emberén kivűl mind elvesztek, hanem csak hogy igen kevesen maradtak meg, minek következtében azutáu nincs ellenmondás többé abban, hogy három ezeren a Cliigle mezőre is menekültek.8) Eltűnik ez ellenmondás Thurőczynál is, kinek munkája lett pedig régibb történetünknek kánoni könyve századokra, és ősrégi kagyománynyá vált az, mi tulajdonképen csak a XIII. század második felében keletkezett, mint félreértése és kiterjesztése a kabarokról szóló, szintén már félreértett történeti igazságnak, mely félreértéseknek lánczolata annyival bír érdekkel ránk nézve a jelen kérdésben, hogy a láncznak első felismerhető szemét névtelenünknek elbeszélése képezi, mely krónikáinknál régibb korra vall, és a XIII. század elejénél újabb időre nem tehető. Délre, a mai Oláhország felé, Anonymus tudósítása szerint, a magyarok Orsovánál megállapodtak.3 ) Az ő felfogása szerint tehát a szörényi bánságnak, mely 1233. körűi keletkezett legnagyobb része,*) nem tartozott a magyar nemzet régi, ősi birtokániíleg az erdélyi Zoltánnak furcsa epizódját (Thuróczi II. 30.) mely alatt talán Achtumnak és Csanádnak története lappang, a tudósítást, liogy a II. Géza alatt bejött Wolfer és Hedrich német vitézek Géza vajda alatt jöttek be (Th. П. 11.) sat. sat. A székely megtelepedést olyan formának képzelhetjük, mint a csángók terjedését lvozma Ferencz leírása szerint: A Székelyföld. 7 7. 1. 2) Kézai, M. Florianusnál i. h. 69. 1. 3) Cap. 44. 4) Pesty : a Szörényi Bánság I. 248.
