Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - PAULER GYULA: Anonymus külföldi vonatkozásai
106 anonymus külföldi vonatkozásai. Ugyancsak Anonymus szerint a honfoglalók Borsod várát, a Boklva mellé, az ország védelmére építék a lengyelek ellen.1) Tehát végvár, az ország belsejében ? kérdezhetnők, ha tekintetbe nem vesszük, hogy volt idő, midőn Gömörnek felső része, Torna, Liptó még lakatlan, végbeli erdőt képeztek, s azért még 1194-ben III. Béla Barczát, Borsodmegye szélén, Gömör felé, a Sajótól délre, Miskócz Domokos bánnak örökös birtokát Pél földeért a Tisza mellett cserébe vette és — kétségkívül, mert az ország gyepűihez közel volt — királyi őreinek adta.2) Sárosban, Anonymus szerint, a magyar foglalásnak végpontja Sóvár volt. Az is lehetett ; mert Pinta Eperjes mellett hajdan őröknek földje volt ; IY. Béla korában azonban már a Beszkid hegység képezte a határt Lengyelország felé, a Poprád Palocsa alatt — épen mint most — még egy darabig az országban folyt, Fintáról pedig 1272. mar kipusztúltak az őrök, és V. István nem tartotta többé szükségesnek helyüket másokkal pótolni.3) Oroszország délnyugati részén Veres Russiában, Anonymelyet IV. Béla király 1249. magálioz váltott, és 1252-ben a thuróczi prépostságnak adományozott, csak a Nyitra felé közvetlenül eső részekre terjedt és a Thurócz folyón túl nem ment. C. D. VIl/B . 87. és 280., II. О. VI. 69. 1) Anonym. С. 18. 2) »Nostris exploratoribus assignavimus. « W. XI. 5G. Hogy az itt érintett Borcha alatt, a szövegbeli Barczát, és nem a Kassa mellett fekvő Bárczát kell értenünk, kitűnik abból, hogy az a Miskolcz nemzetségnek, mely e vidéken bírt, volt örökös földe. E nemzetség birta Miskolczot is — melyet Árpád Anonymus C. 31. — szerint Bungernek Bors atyjának adott ; s így alig lehet kétséges, hogy ez volt a nemzetségnek ősatyja, a mely esetben azután e nemzetség neve egyik példája volna annak, mikép változtatták a genus ok, — modern szóval élve: családok — neveiket, kölcsönöztek azt helységektől sat. V. ö. egyébiránt C. D. IV/t. 289., mely szerint Gömör és Tornának e részei már III. Béla idejében is némileg be voltak népesítve, de specialis királyi birtokot képeztek, mi szintén azt bizonyítja, hogy nem voltak első foglalási! föld, hanem, ha szabad e kifejezéssel élnem, későbbkori irtványok. A gyepük különben megmaradtak sokáig, ha azokon túl már telepek is keletkeztek, p. o. C. D. IV/2. 381., Wenz. VIII. 68. 8) Anonym. С. 17. Quondam terrain speculatorum nostrorum. vulgariter Ewr dictorum, ft'yntha vocatam. H. О. V. 47. III. 38.; Wenzel VHI. 242., 297.
