Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - PAULER GYULA: Anonymus külföldi vonatkozásai

külföldi vonatkozásai. 101 foglalás idejében nem ismer morvákat, hanem csak cseheket, kiknek legyőzését már korábban elbeszélte ; a bolgárokkal is már végzett, midőn a pannóniai hadjáratról beszél: tehát még csak a karantánok maradtak Regino szövegéből, a »marahensis« szóval, melyet a carantanok melléknevének vett, és kissé érthetőbbé igyekezett tenni. Nem szabad ugyanis felejtenünk, hogy névtelen jegyzőnk rendkívül szabatos geographiai meghatározásaiban, és ha valamely hadjáratnak lefolyását, valamely seregnek mozdúlatait elbeszéli, tárgyánál marad, és nem ugrál ide-oda.1) Az L. fejezetben Árpád dunántúli hadjáratával foglalkozván, semmiesetre sem keverte volna bele a dunáninneni már régen meghódított morváknak földjét, még ha — ismétlem — egyáltaljában véve morvákat ismert is volna. De Stájerország déli részére, a mai Gross-Sonntag vidékére sem gondolhatott, mert annak irányában, mint láttuk, nem Árpád, hanem már alvezérei, végezték be a hódítás művét. A Carintinorum Moroanensium fines alatt tehát, melyeket a Rába és Bábczáig előnyomuló Árpád foglalt el, nem érthetett mást, mint Yasmegyének észak-nyugati, a Lapincstől felfelé eső részét, a Pinka mellékét, és Sopronmegye nyugati részét fel Német új helyig, mely, mint már említők, a Karinthiához tartozó pütteni határgrófságnak mentében terült : és csak x) Szabó Károly, Auonymus magyar fordításához mellékelt jegyzeteiben ezt sohasem téveszti szem elől, s azért ő írta Anonymushoz a legsikerültebb Commentárt. Tévednek tehát azok, kik р. o. midőn Anonymus Bana vára elfoglalását a vágmelléki hadjáratban említi (Cap. 37.), azt mégis Dunán-túl, Komárommegyében keresik, holott az talán — csak odavetett véleménykép mondom — a mai Bánica körül, Pöstyén irányában keresendő, mely szokott átkelő hely volt a Vágón, s hajdan a. pöstyéni hévvíz is itt fakadt (Bél, Notitia IV. 496.), mi megfejtené a Bana (Bánya) nevet is, mely régi szláv nyelven, de Páriz-Pápai szerint magyarul is, liévvízet, fürdőt jelent. Tévedett például Cornides is. midőn a Viudiciae-hez csatolt térképen a Vértes hegy aljába »juxta stagnum Ferteu« épitett Csák várát, a mai Fertő parijára helyezi, holott itt a Ferteu a vclenczei tót jelenti, mint III. Béla 1193-ki okleveléből, (C. 1). II. 287. Kuauznál M. Strig. I. 145. 1.) melyben a fehérvári keresztesek jószágait előszámlálja, a geographia fekvés összevetéséből, és különösen e szavakból: In Agar juxta fertev kétségtelenül kitűnik, lévén nem ugyan Agar, de Agárd helység mai napig is, a velenczei tó mellett, Fehérmegyében.