Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - PAULER GYULA: Anonymus külföldi vonatkozásai

98 anonymus külföldi vonatkozásai. nak oklevelét a zara-vecchiai Szent-János kolostor szabadságainak megerősítéséről, 1188-ban, Esztergomban kiadta.1

) De térjünk tárgyunkra, és vegyük sorra az ország szomszédjait : mit mond róluk Anonymus ? Németországban a névtelen jegyző még mind a régi herczegségeket ismeri: Alemanniát, Bajorországot, Frankoniát, Szászországot, Thüringíát, Lotbaringiát és Karintbiát.2

) Kézainál és a képes krónikában a magyarok Karintbiát, Styriát, Cmnioliát pusztítják.8

) Anonymusnál a XIT. század első felén túl keletkezett újabb alakúiások elő nem földúlnak. Még Austriát sem említi, mely 1156-ban lett berczegséggé és teljesen függetlenné Bajorországtól. Midőn Árpád Salánnak üzenteti, hogy megvették a Duna vizét tőle, a Duna folyásának jellemzésére mint végpontokat Görögországot és Eegensburgot említi. A XIT. században, a XIII. század elejéig, a keresztes háborúk idejében Rogensburg volt főemporiuma a délnémet-keleti kereskedésnek, mely főútjáúl a Duna folyót használta, s Regensbnrgtól lefelé a magyar határig nem volt hely a Duna mentében, mely csak távolról is hozzá lett volna fogható. A XIII. század folyamában azonban ez megváltozott. A keleti kereskedés, Konstantinápolyt a keresztesek 1204-ben elfoglalván, Velenczének vette útját, az Alpokon átment Németországba, lassankint a nyugatibb városoknak, Agos-« tának, Ulmnak, és Norimbergának kezébe került. Magyarországra nézve pedig Regensburg helyét a XIII. század folyamában 1) Datum Strigonio per manus Pauli, aule regie ... itt megszakad az oklevél, melyet Kukuljevic adott ki Cod. Dipl. Dalmatiao, Croatiae, Slavoniae czímíí g3rüjteményében II. 146. íróink e helyre eddig nem refleetáltak, mert a Farlati után Fejér által C. D. VIl/l. 177. kiadott záradék töredékből épen a fennemlített szavak hiányoznak. Érdekes volna egyébiránt Kukuljevic forrásából constatálni a hiány természetét. Mi pedig a P. betűt illeti, a kérdés még teljesen nincs eldöntve — s az eredeti nem lévén előttünk, hozzá som szólhatunk, mert M. Florianus a P. után határozottan pontot tesz, míg Feje'rpataky szerint (Századok, 1877. 249.) ily pont nincsen. 2) Caput 53 — 56. 3) Kézai II. cap. 1., Képes Krónika II. 31., Tlmróczynál II. 33. 4) Aquam Danubi, que a Ratisbona in Greciam descendit pecunia nostra comparavimus. Anonym. С. 38.