Századok – 1883
A M. T. Társulat kirándúlásáról kiadott füzet tartalma - A soproni kirándulás története Szádeczky Lajostól
96 A M. TÖRTÉNELMI TÁRSULAT SOPRONI KIRÁNDULÁSA. készséggel vállalta el a kiránduláson való elnöklést. A kirándulásra jelentkeztek mintegy ötvenketten. Aug. 20-án a Budapestről induló tagok az Akadémiai Olvasókörben elöértekezletre gyűltek össze s másnap aug. 21-én reggel mintegy 30 társulati tag találkozott a budai indóháznál, ahonnan B. Kemény Gábor másodelnök vezetése alatt útra keltek Székesfejérvár -— Szombathely felé Sopronba. Útközben mind többen-többen csatlakoztak társulati tagok s más irányból is többen érkeztek, úgy hogy a kirándúlásban részt vett tagok számát mindössze körülbelöl 50-re tehetjük. Aug. 21-én a szombathelyi vasúti állomásnál a soproni rendező bizottság küldöttsége várta a kirándulókat (Szilvássy Márton vezetése alatt, dr. Artner Jenő és Szóka István). A társulat tagjai között igen díszes kiállítású programm-könyvet osztogattak ki, a mely méltán maradandó emlékül szolgál a kirándúlásban résztvevőknek. A díszes emlékkönyv czímlapján a város színnyomatú ezíinere látható (a czímer paizsában hármastornyú bástyafal, nyitott sárgára festett kapuval, a bástyafal két kisebb tornya felett piros mezőben egy-egy arany csillag ; a paizs sisakja felett aranykoronán kiterjesztett szárnyú kétfejű sas, mellén P. E. betűk, feje felett korona). A könyv első lapját az ódon városház és vigyázó torony fényképe díszíti. Tartalmát teszik : I. Tudni valók ; II. Napi rend; III. A város és megye érdekességei (»A szemügyre vételre ajánlottak sorozata«) IV. Beszállásolási rovat (a kiránduló tagok s szállásadóik névsora s lakása) ; V. Az előkészítő bizottság tagjainak névsora ; VI. Állandó iróda — s végül jegyzetekre szánt üres lapok. Ez emlékkönyvön kivül minden társulati tag egy feltűzni való szalagalakú bronz jelvényt kapott a rendezőtől, eme felirattal »A Magyar Történelmi Társulat nagygyűlése Sopronbau 1883-ik évi aug. 22-én«. (Hasonló jelvényt viseltek a rendező bizotság tagjai is, csakhogy míg a társulati tagoké aranyszínű, az övék ezüstszínű volt.) E kiváló figyelem , melyben már a szombathelyi állomásnál részesültünk, előhírnöke volt ama kitűnő rendezésnek, a melyet a soproni kirándulás tartalma alatt mindvégig tapasztaltunk. Kétszeres örömmel folytattuk utunkat. Sopron megye határszélén, Hűk állomásnál a vidék lakosai élén a büki plébános Baur György lelkes szavakkal üdvözölte elnökünket s a társulatot, melyre b. Kemény Gábor szívélyesen válaszolt; meleg hazafias nyilatkozatát nagy tetszéssel fogadták a tisztelgők. Délután félhatkor robogott be a vonat a soproni pályaudvarba, a mely lobogókkal s virágfűze'rekkel fel volt ékesítve. A perront zsúfolásik megtöltötte Sopron város előkelő közönsége s a vonatot lelkes éljenzéssel fogadták. A legtágasabb váróterem, a hol a kölcsönös üdvözlések történtek, valóságos virágoskertté volt átalakítva. Először is a polgármester Sopron városa nevében, utána a megyei főjegyző (a szabadságon levő alispán helyettese) Sopronmegye nevében üdvözölte a társulatot ; beszédükre sokszoros tetszés nyilatkozat között b. Kemény
