Századok – 1882

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Alsó-Pannonia a góth és longobárd megszállás alatt. 1

ALSÓ-PANNONIA A GOTH ÉS LONGOBÁRD MEGSZÁLLÁS ALATT. Gyér tudósításainknak majd mindenike Pannóniának csak a Száva és Dráva közti területére vonatkozik. Igen kevés az, a mi az éjszakibb tájakról szólana. Augustus korában ez volt a legfontosabb része a provinciának, mint a mely szárazi közlekedést biztosított Görögország és Italia közt. A IV. század végén innen is ez a rész szűnik meg legutoljára római lenni. A mai Szerémségről a VI. század végéig vannak jelentéseink, mig Valériára, Aquincum vidékére nézve megszűnnek már jobbára az Y. század végén, s azok is igen hiányosak. Krónikái rendben, s némileg modorban fűzöm össze a gótli, gepida és longobard korszak irott emlékeit. A bún birodalom össze tartójának halála után nem rögtön változott meg hazánk politikai geographiája. A zavaros Jordanis előadása nyomán hibás föltevés, mintha egyetlen döntő csata, a nedaoi (Nyitra melletti ?) után a húnok kivándoroltak volna. Egy másik támadó fellépésöket csak úgy lehet értenünk, lia fölteszszük, hogy még mindig ők voltak urai a Szerémségnek. Mert különben az ellenséges gepidákon át bogy jöttek volna a Duna jobb partjára ? Ebben a hadjáratban, mely 4(50 előtt történt, a húnok a támadók, s az osztrogóthok a megtámadottak. Jordanis szerint az osztrogóthok három vezére ily renddel foglalt állást Pannoniában: Valamir a Scarniunga és Aqua-Nirjra folyók közt, Theodomir a Pelso nevű tó mellett, Videmir közbűi. r) Jordanie 52. foj. Századok. 1882. I. füzet. 1