Századok – 1882

Értekezések - DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: Kalaúz az orsz. m. iparművészeti muzeum részéről rendezett könyvkiállításhoz ism. 335

342 történeti irodalom. .342 tett volna tenni, melyik van kiadva, liol és melyik kiadásban. Ez a jelen összeállítást még becsesebbé s maradandóbb értékűvé tette volna. A magyarországi codexeket a Kalauzban a legszebb nyelvemléknek Kinizsi Benigna imádságos könyvének czímlapja előzi meg sikerült másolatban. Hogy e két sorozatból több igen nevezeteset, a königsbergi imatöredéket, a bécsi és müucbeni magyar codexet, Anonymus, Kézai krónikáit, a bécsi képes krónikát nélkülözzük, érezhető hiány, de tekintve, hogy a kiállítás s e Kalauz a nagy közönség használatára készült, az összegyűjtött anyag bőven ad kárpótlást az elmaradottakért. A közönség figyelmét a kézíratok között különösen azon hatvannégy darab ragadja meg, melyekhez a nagy magyar király : Corvin Mátyás emléke fűződik. Mennyiből állhatott a régi Corvina könyvállománya, ma már csak hozzávetések, összehasonlítások útján gyaníthatjuk. Egykorú híres könyvgyűjtemények nem igen tartalmaztak tizenkét-tizenötezer kötetnél többet, ennyiből állhatott a hírneves budai királyi könyvtár is. Jelenleg csaii azon kéziratokat tartják kétségtelenül a Corvinából eredőknek, melyeknek czímlapján a király hollós czímere látható. Azon kéziratokon, melyek Mátyás idejében készültek, csakugyan látjuk e czímert; de kétségtelenül voltak a Corvinában oly kézíratok is, melyek előbb más könyvgyűjtők birtokában voltak, ezek tehát nem mutathatják fel a hollós czímert. De minthogy ezeknek provenientiáját ma már megállapítani igen nehéz, kétségtelen Corvin-kodexnek csak azt szoktuk mondani, mely mint ilyen, czímeréről vagy kötéséről felismerhető. Ilyen eddigelé mintegy százhúsz ismeretes ; a kiállításon tehát az ismeretes anyagnak felét láthatjuk. A nagyobb rész gyári munka ; de néhány Attavante, Gherardo, Francesco il Chierico ecsetjének remeke. Pulszky Ferencz bevezetése röviden áttekinti az egész anyagot s felvilágosítást ad a Corvina-kérdés jelenlegi állapotáról. Bibliographikus leírásukat Csoiitosi János végezte, ki e kérdéssel már többször foglalkozott. Megemlítjük, hogy a Corvin-codexekről szóló részt szép színnyomat előzi meg, mely a tkorni Naldius-codex czímlapját adja, A gyulafehérvári arany biblia egy színnyomatos képe (Máté evangélista) a hazai könyvtárak egyéb érdekes kéziratainak sorát nyitja meg. A IX-ik századtól a XV-ig itt együtt van mindazon érdekes kézirat, melyeket hazánk könyvtárai őriznek. E sorozat természetesen nem nyújthat semmi teljeset, semmi összefüggőt. — Látjuk benne az irás fejlődését hat századon keresztül, díszesen festett kéziratokat, apró imakönyveket; e sorozatban azonban nincs semmi hazai vonatkozású, a darabok összeválogatására nem sok gondot fordítottak;e csoport a nagy közönség számárakészült, hogy annak fogalma legyen az irás haladásáról, különböző alpha-