Századok – 1882

ÁLLANDÓ ROVATOK - Vegyes Közlések - 883

884 TÁRCZA. is éreztük, annyival inkább, mert Wattenbach és Sickel sok újítást léptettek életbe s átalán e tudomány is nagy haladást tett. A munkának »Oklevéltant Jegyzetek« a czíme, s az első füzet az első folyamot, a bevezetést képezte. A munka méltó feltűnést keltett, nemcsak hogy a tudomány színvonalán állott, hanem önálló kritikát is gyakorolt a szakmunkák felett. Annyival inkább vártuk a munka folytatását. S ma már örömmel írhatjuk, hogy a Il-ik füzet, mely a »Diplomatikai Írástan Alapvonalai z-t tartalmazza, már egészen és teljesen sajtó kész, söt az Eggenberger-czég kiadásában sajtó alá is ment, még pedig igen becses facsimilék kíséretében, melyek — czélszerüen levén a példányok összeválogatva — a munka practicus haszuát igen fogják emelni. Álljon itt az érdekes munka tartalmának rövid ismertetése: Az irástan mint. a diplomatika része. Hogyan tárgyalják az irástant, a diplomatika főbb irói u. m. Mabillon, a Nouveau Traité de Diplomatique szerzői Gatterer, Schönemann, Fuinagalli ? — Az írástan specialis segédeszközeinek ismertetése ; ilyenek : Baring, Mereau, Kopp, Sickel Monum. graphica, Recueil de Facsimilés, musée des Archives, Arndt Schrifttafelu, Sauter, Horvát István oklevél hasonmásai, Zimmermann Photographien von Urkunden. Pertz, Kaiserurkunden, Delisle stb. — Kopp, Lupi és Arndt nyilatkozatai a facsimile-gyűjtemények fontosságáról. Az írás eredetéről és fejlődéséről. Az e tárgyra vonatkozó fontosabb dolgozatok ismertetése, u. m. Steinthal, Gsengery, Brugsch, Dom de Vaines, Wuttke, Faulmann, Maspero. — Brugsch vezéreszméinek összeállítása. — Maspero és Oppert egy turáni nép írásáról. — Szabó Károly a régi hun-székely írásról. A latin betűk osztályozása. Literae majusculae, minusculae ; az előbbiek capitales vagy unciales ; gyakori ingadozás a capitalis és uncialis műszók használatában. — Mily értelemben használják e műszókat a következő írók, ú. m. Schwartner, a Nouveau Traité de Diplomatique szerzői, Schönemann, Wailly, Silvestre, Sickel, Wattenbach, Gloria ? — A minuta erecta és a cursiva. A magyarországi oklevelek irása a közép-korban. — Az Írásból vonható következtetések az oklevél korára, vagy hitelességére. 1. A nagy betűk az oklevelekben. 2. A nagybetűk és a kis betűk használata a pecsétek körirataiban. 3. A »literae longiores« hazai okleveleinkben. 4. A minuta erecta kora ; átalakulása cursiv írássá, seriptura neogothica. 5. Az Anjouk alatt kivételkép jobb irás is divatozik. G. Mennyiben határozható meg az oklevél kora eljő tekintetre pusztán az Írásból ? Schönemann monographiája e tárgyról; e kérdésnek concret példával felvilágosítása. 7. Mennyiben jogosult azirások osztályozása? mit kell tartanunk Gattercr Linnaeismus graphicusáról ? 8. Az iró egyéniségének s az iró-eszközöknek befolyása az irás minőségére. 9. Van-e különbség az oklevelek irása s az