Századok – 1882

Értekezések - MAYR AURÉL: Grot: Moravijai Madijany su pol. IX. do načata X. věka ism. 779

történeti irodát,ом. Vájjon a szláv nyelvet érti, vájjon az azon beszélőket, nem tudni. Aksakov szerint már most is liárom világ-nyelv van, az angol, a spanyol és az orosz ; mindegyiknek van bő tere, hol gyarmatosít­hat. Az előszóban azonban, végsoraitól eltérőleg, szerző szlávok #millióiról beszél, kik minden nemzeti jogtól megfosztva, a magya­rok kegyetlen nyomása alatt nyögnek, ezek ki is gondolnak min­den eszközt azoknak minél gyorsabb megmagyarosítására.1 ) Egy­úttal nem felejti megjegyezni, hogy a magyarok, a szlávok orra alatt foglaltak el oly territóriumot, melyre a szlávoknak, mint korábban érkezetteknek, természetes és törvényes joga volt. Vájjon mily jogalapon szállták meg, szerző szerint, a szlávok ugyané föl­det, azt nem mondja meg ; a nézetet pedig, hogy a szlávok avagy tótok lettek volna országunk első lakosai, elveti. (23. 1. 1. j. v. ö. 35.1.) A könyv 4 szakaszra oszlik. A munka főrészét a 3-ik és 4-ik fejezet képezi, melyek a magyarokról a honfoglalásig, illető­leg a bonfoglalásról szólnak. Az 1-ső fejezet országunk történetét а IX. századig, a 2-ik а IX. századét tárgyalja. Jagic Archiv für slavische Philologie VI., 150. úgy véli. hogy emez első és máso­dik fejezet kevésbé sikerült, a mennyiben а IX. században a Közép-Duna vidékén lakó népek politikai viszonyai subjective színezett megítélésben részesülnek. Érdekes, hogy Grot a rumun kérdésben nem osztja Ilöszler különben százéves nézetét. Míg Uspensldj2) ésSokolov3 ) Tomasek nézetéhez járulnak, ő Jung és Píc irataiból eklektikus avagy ha úgy tetszik, contaminált nézetet alkot magának, mely szerint a romanizált népség Dákia havasai közt, mint pásztor századokon keresztül folytatta életét, míg a bulgár uralom alatt a IX. szá­zadban e lakosok új jövevényekkel szaporodtak (45., 68., 96. old.) A végleges eredmény az volt, hogy valamint a dákok, úgy szlávok is romanizáltattak. Kiemelendőnek tartom, hogy a Moskvai syno­dal bibliothekában létezik egy, még ki nem adott Strategikon czíinű kézirat a XI. századból, melyben a Vlachok, a Dákok és Bessek utódjainak hívatnak. A Duna keleti részén s így Erdélyben lakó szlávok nem­zetiségét illetőleg Nadczdin legújabban Vasilievskij által is vita­tott nézetéhez csatlakozik, hogy ezek általában oroszok voltak. A Bov'/.yaoía ixeldev той "Inroov (67. old.) ép úgy Leo Gramm, ama helye (Bonn. ed. p. 347. közölve 88. oldal 3. jegyzet) о Kooiaog ÍOTOÜTSVOÍV . . . Tovg IDßETQUG /.ai ж<аад rág J-V.Ú.A !) Y. ö. Slovenské Pohlády 1882. Turóez-Sz.-Márton II. év, 94.1. 2) Obrazovanie 2-go bolgarskago earstva, Odessa, 187 9. 3) Izu drevuej istorii Bolgaru, Sankt Peterburg, 1879.

Next

/
Oldalképek
Tartalom