Századok – 1882

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: I. Balassa Bálint életéből. 728

és yelencze. 759 tak, hogy sikerűit újra jelentékeny hatalomra szert tenniök, a mi meg ismét háborúba bonyolítá őket a tőlük tartó Velenczével. A harcz 1405-ben volt a válság szélén s így korántsem volt indokolatlan Zsigmond ajánlata. De a köztársaság mit sem akart a békéről tudni s az 1405. augusztus 3-ikán tartott tanácsülésben azon választ állapíták meg ezen ajánlatra, hogy Carrara Ferencz annyi kárt tett Yélenczének s e háború máiannyijában van a köztársaságnak, hogy csakis kiűzése és államának megsemmisítése szolgálhatnak annak váltságáúl. Ép ily elutasító volt a válasz, a mit — ugyanezen ülésből mindkét követnek adtak a magyar kérdésben tett előterjesztéseikre. A hajók kölcsönzését megtagadák, azon a czímen, hogy a Padua ellen viselt háború igénybe veszi minden erejöket, s ugyanez okot hozták fel a szövetség kötése ellen is. J) Zsigmond és követei nem akarták ezzel az elútasítással beérni. Ott maradtak-e folyvást vagy újak mentek nem vehető ki a jegyzőkönyvekből, az azonban bizonyos, hogy mintegy két hónap múlva — október 17-ikén — újabb magyar előterjesztéseket tárgyalt a velenczei tanács. Ez úttal ismét mindenki ellen való szövetséget ajánlottak magyar részről, a velenczeiek azonban visszautasíták azon a czímen, hogy ők mint kereskedő nép nem vállalkozhatnak erre, mert ennek következtében kénytelenek lennének olyanokkal rosz viszonyba keveredni, a kikkel most jól vannak.2

) Október 19-kén adták ki a velenczeiek ezen határozatokat a már útra kész követeknek. Ezek az utolsó pillanatban akarják megkisérleni még egyszer szerencséjüket s csak azt kérik, engedjen át a köztársaság néhány puszta hajótestet s engedje meg, hogy azok a magyar király költségére Velenczében fölszereltessenek. A tanács azonban másnap elhatározá, hogy még ezt sem tartja a semlegességgel megegyezőnek, tehát még ebbe sem egyezik.3) SZALAY JÓZSEF. x) Mon. Slav. Merid. V. 61. 2) U. a. V. 65. 3) U. a. Y. 66.