Századok – 1882

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Nápolyi László trónkövetelése és Velencze - III. 705

716 magyarország okvetetlenül positiv eredményeket kell felmutatnia ; csak igy győzheti meg a rendeket a felől, hogy nem ok nélkül utasította vissza a Yelencze ellen szövetkezett hatalmaknak Dalmátiára vonatkozó ajánlatait; végül fölhívta hogy nyilatkozatát, a szövet­ség megújítására nézve, Írásban nyújtsa be. Pasqualigo mentegetőzött. De a prímás határozottan kije­lenté, hogy e nélkül a tárgyalást nem lehet folytatni. Pasqualigo még az nap megírta a nyilatkozatot, mely szin­tén csak általános phrásisokat tartalmazott : hogy a signoria kész a szövetséget megújítani, sőt szorosabbra is fűzni ; és mindazt meg­tenni, ami czélhoz vezet. ') Ezen jegyzék természetesen ki nem elégítheté az urakat. De türelmök kimeríthetetlen vala. Az a ki el van határozva, liogy szakítani fog, mindig talál okot, vagy legalább ürügyet; a ki min­den áron fönn akarja tartani a békességet, az összeütközések elhá­rítására mindig talál módot, mely megfelel az érdekek követelé­seinek, bár néha ellentétben áll a becsületérzés sugalmazásaival. A szeptember 18-án tartott harmadik értekezletet Bakocs hosszú előterjesztéssel nyitotta meg, A pápa kívánatára, — úgy mond — ő felsége kész a fönn­álló szövetséget, »becsületes föltételek alatt« megszilárdítani. A signoriának tehát szabatosan elő kell adnia : mit kíván és mit ajánl ? Tekintetbe kell vennie, hogy a király állhatatosan visz­szautasította a köztársaság ellenségeit, a kik a dalmátiai hadjárat czéljaira százezer aranyat, hadakat, ágyúkat ajánlottak; sőt a császár hajlandó volt Ausztriát átengedni. A magyar rendek szintén sürgették a hadjáratot. Ha ő felsége enged, Velencze végpusztulása következett volna be. A signoria tehát mielőbb tegyen »tisztességes és hasznos ajánlatot;« mert különben a király és tanácsosai gúny tárgyaivá fognak válni a külbatalmak előtt, szenvedélyes támadásoknak lesznek kitéve az ország rendei részéről. Pasqualigo most is talált a menekülésre útat. Háláját tolmácsolta mindazért, a mit a király a köztársaság érdekében tett. Nem vonja kétségbe, hogy Yelencze iránti szeretete vezeté ; J) A szeptember 13-iki jelentés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom