Századok – 1882

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Nápolyi László trónkövetelése és Velencze - III. 705

706 magyarország Pasqualigo erre nem volt hajlandó ; úgy látszik a főudvarmesterre nem helyezett nagy súlyt. Ellenben, annál inkább iparkodott a nádort megnyerni. Látogatást tett tehát nála, a városon kívül, a hol sátor alatt lakott. Pártfogásába ajánlva Yelencze ügyét, biztosítá őt, hogy a signoria »nem fog háládatlan lenni.« Perényi erre meglepő módon válaszolt. Kijelentette, hogy azok, a kik Dalmátia visszahódítását sürgetik, nem ellenségei Yelenczének; csak meg akarják mutatni, hogy a prímás nem olyan hatalmas ember, a milyennek magát képzeli ; sőt a nehézségek nem is merülnek föl, ha a signoria, mely mindig egyedül Bakocs jóakaratát kereste, »őt jól jutalmazta és fölmagasztalta,« őket is kellően tekintetbe vette volna. Egyébkint ennek daczára kész oda működni, hogy az ügy jó véget érjen ; csak hogy azután neki, s ne az esztergomi érseknek tulajdonítsák az elért eredményt. f Es már másnap üzente Pasqualigónak, hogy »mindent rendbe hozott, és a dolgok jól fognak menni.«1) A pécsi püspök óvatosabb volt mint a nádor, de ő sem titkolta, hogy hiúság és nagyravágyás fontos tényezők elhatározásaiban. Titkárát küldötte a velenczei követhez, az olasz Balbi Jeromost, az ékes latin verseiről és viszontagságos életéről ismert humanistát, ki egy ideig a királyi gyermekek tanítója, most a cancellár iskolájában képezi magát a- diplomatiai pályára, melyen később mint pozsonyi prépost és gurki püspök kiváló szerepet fog játszani.2) A következő üzenetet vitte : » A követ ne csudálkozzék a fölött, hogy a cancellár nem sok jóakaratot mutat a köztársaság iránt. Mindenekelőtt a saját hazájának javát és díszét köteles előmozdítani. E mellett, be akarja bizonyítani, hogy neki is van annyi, sőt nagyobb hatalma, mint az esztergomi érseknek, a ki mindenhatónak tartja magát az országban. És a signoriának is bőkezűbbnek kellene lenni ; ha a régi tartozás kiegyenlítését igéri, minden rendben lett volna, sőt, ha az eddig fizetett évdíjt a A július 11., 12., 13-iki jelente'sek. 2) Balbi életrajzát megírta Knauz a »Magyar Sión« 18G6-iki folyamában és Abel Jenő »Magyarországi humanisták és a dunai társaság« ezímű akadémiai értekezésében. (1880.)