Századok – 1882

Értekezések - DEÁK FARKAS: Villányi Sz.: Győrmegye és város stb. ism. 671

TÖRTÉNETI IRODALOM. 673 tanűlmányok, az arcliaeologiai ismeretek s a történeti kutatás eredményei szép egészszé olvadnak össze az olvasó szemei előtt. Szerző egy pár vitás kérdésben állást foglal, ú. m. egyfelől Pes!y Frigyes és Botka Tivadar, más felől Pauler Gyula közt felmerült megye ispánság és várispánság közt létezhető különbség kérdésében szerzőnk inkább a Pauler nézetéhez hajlik, ki e különbség létezését tagadja. A mi azonban Szolgagyőrről közlött nézeteit illeti — az ő munkája megjelenése után tartotta értekezését Tagányi Károly Szolgagyőrről s mi azt hisszük, hogy Tagányi úr e régi vitás kérdést, a maga helyes irányába terelte s helyesen meg is oldotta. Az egész íníí conceptiójáról s általában a kivitel helyességéről azonban csak akkor fogunk szólani, mikor majd az egész mü kezeink közt lesz. A legnehezebb fejezet már kész — liiszsziik, hogy a többiek is ki fogják elégítni várakozásunkat. A mi a mü stylusát illeti, elég szabatos, elég magyaros s tárgyához alkalmazott, de mivel a könyv több jó oldaláról szólottunk, ép azért egy pár észrevételünket is felemlítjük, így mindjárt a czímben előfordul ez a szólásforma : a szorgalmi néposztály, valóban nem értjük, s a magyar történetírás sem tanít meg e szó értelmére, sőt azt se tudjuk, mit akar vele szerző mondani, annyival kevésbbé, mert a szövegben előfordúl a szorgalmi foglalkozás kifejezés is, mely a szó értelmét még nehezebbé teszi.1) Kiket s mit ért alattuk a szerző?,A földmíveseket-e vagy az iparűzőket? vagy minthogy ezek az Arpádházi korszakban csaknem ugyanazon személyek voltak, minden embert, ki valami munkát szorgalommal végzett ? Mert megesik ám, hogy a munkás, ember nagyon sokszor nem szorgalmas (vagyis nem szorgalmi). Óhaj tanok ha szerző megmaradna a munkás osztály ismert és szokott szólásmódja mellett, mert alig hiszem, hogy a szorgalmi szónak plausibilis meghatározását nyújthatná, főként a szorgalmi foglalkozásnál, mert hiszen lia léteznék a magyar nyelvben a szorgalmiság fogalma, nagyon is összeesnék a foglalkozás fogalmával. (Hát a »társadalom szorgalmi rétege«, mi az? 107 lap.) Továbbá a csélcsap természetű folytán szót huszonegyszer (s néhányszor az újabb munkájában is) használja írónk s egyetlen egyszer se helyesen : miatt helyett használja az 50-dik lapon, következtében helyett a 19-ik és 93 ik lapon, után helyett a 93-ik lapon stb. stb. Helyesen használjuk a folytán szót ha azt mondjuk: az elmúlt nyár folytán sok eső esett. Yan egy pár beszüntetés, pl. 107. lapon, ez rosz ; magyar észjárás szerint csak megszűntetés létezik ; a A »Századok« 1881-ik évi folyama 706. lapján P. Gy. industrialis osztálynak gondolja.