Századok – 1882

Értekezések - DEÁK FARKAS: Villányi Sz.: Győrmegye és város stb. ism. 671

TÖRTÉNETI IRODALOM. 671 fiumeiakat 1867. évben. Mi azt tartjuk — úgymond — bogy a magyar korona és Magyarország ugyanazon egy fogalmat fejezi ki, de már a Dráván túl máskép tartják, azt hiszem tehát, liogy Fiúménak is érdekében áll, hogy velünk azonos álláspontot foglaljon el. Ha Fiume Szent-István koronájához akar tartozni, akkor nemcsak mi hozzánk tartozik, de tartozik Horvátországhoz is, melyhez pedig tudtommal soha sem akart tartozni, sőt valószinű, bogy most, de sőt a jövőben sem akar hozzá tartozni. Horvátország mostani létét csakis az ilyen dubietásoknak, elnézéseknek, engedékenységeknek, és politikai vakságnak a magyarok részéről köszöni. Radich e tekintetben históriáikig helyes álláspontot foglal el, és a közjogi tanok, melyek »Az eltűnt régi vármegyék« czímű munkában letéve vannak, nála nem mentek veszendőbe. Hirdeti ő is. hogy a mai Horvátország e czímet bitorolja, hogy a Dráva és Száva köze magyar föld, hogy Slavonia a Kulpa vizén és a Velebit hegységen túl keresendő. De a conscquentiakat ezekből csak feltételesen vonja le, t. i. kijelenti, hogy ha a horvát »testvérek« nem szűnnének meg a magyar állam ellen izgatni, sőt ha nem akarnának annak támaszai lenni, akkor törekedni kellene, hogy Magyarország területi épsége lielyreállittassck, és hogy ismét a Száva képezze az ország déli határszélét, a mint jogszerűen odáig és a Velebitig terjed az. íme követtük Radich Ákost a mai nap kérdései küszöbéig, a midőn a sajtó már is azt híreszteli, hogy a kormányelnök oly combinatiót tervez, mely szerint a jogtalanúl úgynevezett slavoniai megyéket, vissza akarja keblezni Magyarországba, adván a horvátoknak ezekért Bosniát. Xem feladatunk e combinatiórúl véleményt mondanunk, és azt csak azért említjük, hogy lássuk mily fontos szerepe jut a történetírásnak a nemzetek közéletében. Ha a történettudomány kimutatta, mily hibák következtében vesztette el a nemzet Dráván túli birtokait Belgrádtól az Adriáig, a gondolkodó embert az orvoslás útjára is vezetheti. Véleményem szerint azonban a történet nem az alkudozás, nem a compensatiók, nem a jogfeladás útjára útal. PESTY FRIGYES. Győrmegye és város anyagi míveltségtörténete, kiváló tekintettel a szorgalmi néposztály társadalmi helyzetére 1000—1801. Irta Villányi Szaniszló Czt-Benedek-rendi tag és főgymn. ny. rendes tanár. Győr, 1881. Győr-vár cs város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Irta Villányi Szaniszló szent-Benedek-rendi tag stb. Győr, 1882. Ára 1 frt 20 kr. (Két ábrával.) Nagy terjedelmű munkának 198 lapnyi első részét képezi az előbb czímzett munka, s nagy megelégedésünkre szolgált a mű