Századok – 1882

Értekezések - PESTY FRIGYES: Radich Ákos: Fiume közjogi helyzete ism. 662

TÖRTÉNETI IRODALOM. 66? Biel. De még most sem vagyunk az adatoknak oly bővében, bogy minden alkalmat meg ne kellene ragadnunk, azok kiegészítésére, a mennyire vagy »Az eltűnt régi vármegyék« czímű munkában, vagy Radicli Ákosnál fel nem volnának találhatók. Szalay László azt írá, hogy Fiume a XV. század vége felé már elszakadt a magyar koronától, melyhez három századnál tovább tartozott. Azt elismeri a jeles történetíró, hogy e város, ha magyar uralom alatt nem volt, majd Yelencze majd Byzancz felsőségét ismerte el, de hogy Ivrajnához tartozott volna valamikor, abban neki kételyei vannak, habár határozottan nem tagadja is. Az általam már más helyen adott felvilágosításokon kívül még megjegyzem, hogy midőn Fiume és Castua városok közt határvillongások támadtak, a német császár azok csillapítására 1554. évben biztosokat nevezett ki, a kik között Lamberg Jakab krajnai helytartó, és Knüllenberg Kristóf a krajnai herczegség alhelytartója (vice(lominus) fordid elő. A velenczei köztársaság 1597. évben Tiepolo tábornokot, minden hadiszerekkel bőveü ellátva küldte Zeng és Fiume elé, mely utóbbi város már tavaly állotta ki Bembo János ostromát. A krajnai tartomány 300 embert Zeng, és ugyanannyit a fiumei hadőrség erősítésére küldött, de mielőtt ezek megérkeztek volna, egy velenczei gálya már három hajót fogott el Fiume, és Moschenitz közt. A nevezett velenczei tábornok 1599. april 14-én biztos menedéklevél kinyerése ürügye alatt ismét megjelent Fiume előtt. A város azonban 40 ágyúlövéssel fogadta, a mire aztán távozott. Ámbár a következő napon újra közeledett, mégis csakhamar minden eredmény nélkül elhagyta a vidéket. Ez adatokból is kitűnik, hogy Fiume akkor már politikai összeköttetésbén állott Krajnával, a mit Eacki alap nélkül tagadni jónak látott. A XVII. században nemcsak Fiume, hanem Zeng is tartozott ténylegesen Krajnához ; az első nevezetesen Krajna ötödik kerületéhez számíttatott, Klane és Castuával együtt ; az utóbbi a károlyvárosi generalatustól függött, de eltartását Krajnától kapta. Á magyar országgyűlés Zengrc iparkodott ugyan törvényes befolyását érvényesíteni, — hogy hasonló törekvései Fiúméra nézve lettek volna e században, arról nincs tudomásunk. Mikép fejlődtek ki az ilyen államellenes állapotok ? Nem máskép, mint a magyar nemzet hanyagságából jogai védelmében, és rövidlátásából egyes tények kihatására nézve. Nincs eset, nincs szerződés, vagy államjogi határozat, melyből kitűnnék, hogy Magyarország Fiume birtokáról a szomszéd osztrák tartományok javára lemondott volna. De számtalan mulasztást jegyzett fel a történet, mely a magyar állam egységét mindig ujabb láncszemekkel kötötte le. 46*