Századok – 1882

Értekezések - PESTY FRIGYES: Radich Ákos: Fiume közjogi helyzete ism. 662

TÖRTÉNETI IRODALOM. 665 Elbeszéli Radich, bogy Kálmán király mennyasszonyát, Buzillát, 1097-ben Nápolyból Alba Marisba, a mai Zara veccbiába bozták, a magyar kikötőbe,1) bol Vinkur gróf, a magyar tengermellék kormányzója által fogadtatott. Nébány évvel később ugyancsak Alba-Marisban, az urbs regiában hódoltak Kálmán magyar királynak a Dalmátiához és Liburniához tartozó városok és várak is ; ezek között fel van sorolva Tersatica vára is Fiume szomszédságából, Fiume maga nem volt képviselve, mi Radich szerint világosan tanúskodik arról, hogy Magyarországnak, vagy ha úgy tetszik, Dalmátiának, már ezen időtájban a Fiumara folyó képezte határát. Szent-Vid városa, vagy olasz néven Fiume — mondja ismét Radich, — ez időszakban Velencze védurasága alatt római eredetű ősi respublicai önkormányzati intézmények birtokában külön területi önállósággal bírt. Ezekre a régi dolgokra az a megjegyzésem, hogy Constantin császár az ő korabeli horvát zsupánságokat előszámlálván, ezek közül a legéjszakibb Brebera, a mai Bribir, Zaravechia és Zeng közt; a görög császárnak tehát esze ágában sem volt a mai Fiume vidékét horvát birtoknak jelezni. Szándékosan mondjuk még Fiume vidékét sem, mert több mint kétes, vájjon a X. században Fiume városa létezett-e már. A régi geographusok azt nem ismerték, Ptolomaeus és Plinius Tersatica várost említvén, sőt az előbbi Oeneumotis, szükségkép Fiume vagy Flumen várost kellett volna említeni, ha ilyen létezett, Strabo sem Oeneum folyót, sem ilynevü várost nem ismer ; a mi pedig fekvését illeti, erre nézve a vélemények nagyon szétágaznak, ugy hogy míg Cluverius azt a mai Sabioncello vagy Ciderisso helyén keresi, mintegy tíz más helyet a dalmát partokon lehet találni, mely különkülön író által a kéteslételü Oeneum helyének tekintetik. Igaza lesz tehát Farlatinak, ki azt tartja, hogy Fiume ujabb alakúlású város. (Illiricum Sacrum I. 142. lap.) Ha mégis létezett, akkor ez időben igen jelentéktelen hely lelietett, mely a város nevét nem érdemelte, és így a közügyekben nyomatékkal nem bírt, E körülmény talán jobban fejti meg azt a tényt, hogy Tehát a mai Fiume területén — mint Torma Károly jeles szaktudósunk megjegyzi, — illetőleg a tersattói vár alatt, vagy körül valószínűleg a római Tarsatiea feküdt, mely város (de nem Oeneum) mivel duovirek igazgatták eolonia, vagyis telepváros s nem volt egyszerű municipium, azaz amannál rangra és szervezetre nézve jelentéktelenebb helység ; az ily városok fötisztviselöit ugyanis quattuorvireknek (IHI. vir) szokták nevezni. 1) így nevezi azt ez évben Gaufrcdus Malaterra : in portum Albae, qui juris líegis Ungarorum est. (Lásd Muratori V. köt. L. 4. C. 25.) Századok. 1882. Vllt. füzet. 46