Századok – 1882

Értekezések - DEÁK FARKAS: G. Rihe der.: Johann III. König von Polen ism. 424

történeti irodalom. 425 tett, most mind elmondja. Vannak naivitásai, beszél egy emberfői s úgy végzi : meghalt 89 éves korában s ha még csak tizenöt évet élt volna, elérte volna a 104-ik évet ! valóságos Maroth Több lengyel trónkereső halálán így sóhajtozik, ha megválasztották volna, csak 5, illetőleg 6—10 évig viselhette volna a koronát ! Egy Waldeckről, ki Bécs felszabadításánál ' szerepelt, említi, hogy Leopold lierczeggé tette s utána teszi : csupán ennek a körülménynek köszönhetjük, hogy a Waldecki herczegség máig fennáll, mert mint grófi birtok, bizonnyal mediatisáltatott volna. Montecuculit mértéktelenül agyon dicsérvén, nevéből Centum occuli anagrammát készít. Jellemzései is sajátságosak s itt mint minket közelebbről érdeklőt, csak Báthori Istvánról írt sorait idézem. »A tevékeny szellemes István, ki a megelőző négy év alatt Erdélynek Miksa császár és II. Szelim szultán által megerősített fejedelme, s a nőtlenül maradt Zápolya János Zsigmondnak ministere és trónutódja volt, hibásan beszélte a lengyel nyelvet, leginkább szeretett latinúl beszélni ; s bámulatra méltó folyékonysággal és erős emlékező tehetséggel tudta idézni a tridenti zsinat végzéseit, hirtelen s váratlanul halt meg Groduóban, e nehezen hozzáférhető, egészségtelen, rosszúl épített kis városban a Meniel vize partján, mely csak is István halála által lett ismeretes. István örömest mulatozott Groduóban, távol a királynétól, kit nem szeretett, de minden alkalommal kimutatta, hogy tiszteli, mert általa lett királyivá. Teljes férfi erejében s a birodalom nagy kárára 1586. decz. 12-én, 52 éves korában halt meg, tíz évi dicső uralkodás után, melytől a birodalom további jóllétét méltán várhatták vala. II. Filep spanyol királytól a megküldött aranygyapjas rendet nem fogadta el, mert ő csak Lengyelországnak élt s más hatalommal semmiféle szorosabb összeköttetésben sem akart lenni.« (36 lap.) A 49. lapon jókora toll vagy sajtó-hiba van, mert azt mondja, hogy Zsigmond fia Wladislaw szül. Kakkóban 1545-ben, holott anyja II. Ferdinánd buga volt, kik a XVII. században éltek; azt liilietnők tehát, bogy 1645-rőlvau szó — de nem, mert ugyanaz a Wladislaw 1632-ben lengyel királylyá választatik. Azt írja. hogy Cecilia-Renata. (kit Bethlen Gábor is szeretett volna nőül venni) herczeg-asszony a latin nyelvet ép oly jól tuclta, mint saját anyanyelvét ; mikor férjhez kérték, a kulmi püspök latin beszédére, szép latin nyelven válaszolt, tudott spanyolúl is, sőt más nyelveken is, melyeket mind édes anyjától mantuai berezegné Eleonorától tanult. A/ 52. lapon megint évszám baj van. János Kazimir portugalli vice-királyt a francziák elfogják 1608-ban s három év múlva, úgymint 1640. febr. 24-én elbocsátják? — A 62-ik lapon forrás megnevezés nélkül állítja, hogy