Századok – 1882

Értekezések - ZILAHI KISS BÉLA: Tököli Imre és a bújdosók. 399

402 tököli imre 1675-ben vezette a gondviselés a 17 éves Tököli Imrét a bujdosók közé. Már gyermekkorában bujdosónak vallotta magát, s bogy előbb nem fogott fegyvert a haza és szabadság védelmére, az az erőtelen gyermeki éveken múlott. — Viharos múltja, családi neve, érdekei jó ajánlólevél voltak a bujdosók táborában. Mint 13 éves fiu, álruhában, két szolga kíséretében, egy ostromlott várból menekült Erdélybe. A politikai és vallásos reactió beteges atyját is áldozatúl szemelte ki. Szerepe a Wesselényi-féle conspi­ratióban, protestanssága, óriási vagyona eléggé vádolták. Közbe­jött halála megmentette a vérpadtól vagy börtöntől ; de árva leánykáit őrizet alá fogták, töméntelen kincsét Bécsbe vitték, és nagy terjedelmű jószágait elkobozták. Az ifjú Tökölit mindez csak ajánlhatta a bujdosóknak. — Közöttük senki sem vesztett annyit, mint ő ; senkinek sem volt több oka gyűlölni a politikai és vallásos absolutismust. Neki morális indo­kok mintegy parancsolták, hogy ragadja meg a boszú, a megtor­lás kétélű fegyverét. Atyja ostromlott várban, ágyúdörgések közt szenderült át az örökéletbe, haláltusáját megnehezítette, ajakáról a végfohászt el-elriasztá a harczolók vad zaja. Serdülő nénjeit apáczák kezeibe adták, őt — a gyermeket -— földönfutóvá tették. Mindent könnyebb megbocsátani, mint első ifjúságunk sérelmeit. Ezt tudták a bujdosók s az ifjat rokonszenvvel fogadták. A bujdosók feje, ki huzalkodásaikat mérsékelte, viszályaikat kiegyenlíté, köztük némi összetartást teremtett, már évek óta Teleki Mihály kővári kapitány volt, E férfiú jellemét és tehetsé­gét a kortársak is, az utókor történetírói is fölöttébb különböző szempontokból mérlegelték és Ítélték meg. Tény, hogy a rossz­akarat jellemében és tehetségében egyaránt sok ferdíthető, sok gáncsolható vonást talál. Erélye, ügyessége, átható esze sok ellen­séget támasztott kortársai között. Valljuk meg, hogy a fukarság, kapzsiság, erőszakoskodás alapos vádja alól sem a pártatlanság, sem a részrehajló jóakarat nem moshatja tisztára. — Ezek, mint embert, rokonszenvünkre kevésbé teszik méltóvá; de az ügyes politikusnak, korában az egyetlen nagyobb szabású államférfiunak keveset is ártanak. Szegényen, mint a kortársak fönhagyták, két lóval került Erdélybe; tehetsége és rokonának — a fejedelemasz­szonynak — jó akarata emelte őt fokról-fokra. Hogy tekintélye legyen, elkerülhetetlen volt a vagyon gyűjtés. Vagyonát hasznos szolgálatokkal szerezte, s ha olykor kelleténél mohóbban kapott az anyagi javadalmazáson, mentsége, hogy tehetségeit érvényesí­teni akarta. Eukarsága azonban alig terjedett tovább a józan gaz­dálkodásnál. Fáradsággal szerzett vagyonát nem fecsérelte ok nélkül is ; de a hol költekezés és pompa több volt üres hivalgás­nál, pazarolni is tudott. A kortársak gúnyosan emlegetik egysze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom