Századok – 1882

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY - Szolgagyőr I. II. - 388

'гapányi károlytól. 397 góezi 1258-ban szolgagyöri comesnek, dc Fejérnél hibásan van irya »Cynard«-nak. — Wenzel VII. 4G7. 1. — Fejér IV. v. II. 482. 1. 1268. Márk. — Wenzel XI. 572. 1., Fejér IV. v. III. 487. 4.) 1272. Baas. — Tkalcic. Mon. Eppatus Zagrab. I. 163. 1. 1273. jul. 7. Benedek föétekfogó mester. Kétségen kivül tollhiba Rajnáid helyett, ki ezen egész éven át viselte, mind a comesi mind a föétekfogó mesteri tisztet. — Haz. Okmt. VI. 189 1. 1273—1274 augusztus végéig. Rajnáid föétekfogó mester. — Haz. Okmt. VII. 140, 142, 144, 146; Zichy Codex I. 33; Haz. Okmt. II. 12; Wenzel IV. 21, 23; IX. 16, 18, 20, 22, 23; XII. 76, 78, 80, 85 ; FejérV. v. II. 102, 116. 1 274-re. Haz. Okmt. VII. 151 ; Wenzel IV. 35 ; IX. 51, 54, 55 ; XII. 93, 95, 100, 698. Fejér V. v. II. 185, 199, 203 stb. 1274—1275. Péter főlovászmester. Haz. okmt. VI. 200 ; Fejér VII. V, V. 590; Wenzel XII. 90, 92, 113. Fejérnél VII. v. II, 108. hibásan van téve 1284-re; 1275. május 30-án is említtetik Péter Orsz. Itár 901. dipl. sz. Rajnáid is említve van ezen évre. Haz. Okmt. VI. 205. 1., de ott az év hibás és nem 1275, de 1274-nek kellene lenni, mert az oklevél Kun László uralkodásának »harmadik« évében kelt. 1278. Rajnáid. — Fejér X. v. IV. 863. 1. 1280—1283. Mil.-lós. Állandóan galgóczi comesnek czimeztetik. Wenzel IX. 276. 1., Kubinyi. Monumenta 126. A. főispánok után a rangfokozatok egész sora következett, kik közül a Szolgagyőrnél, vámszedéssel foglalkozó tárnokudvarnokok mesterének rangja emelendő ki, mert ez is erősíti, hogy az ispánság területén volt vám. Egy 1229. évi oklevélben a szolgagyőri századosok (centúriók) nagy számmal vannak elősorolva, a mi szintén érdekes combinátióra ad alkalmat. Mert lia igaz, hogy minden százados alatt száz katona állott, akkor az itt megnevezett tizenhárom százados, hadi létszámul 1300 embert képvisel, a mi pedig oly tekintélyes összeg, hogy még a XVII. században is, akármelyik végvárban számot tett volna. Tehát nem pusztán helyi érdekű most már tudnunk, hogy mikor pusztult el Szolgagyőr vára és ispánsága, hiszen hajdan az országnak oly tekintélyes védelmére szolgált. Azon ismertetett 12 94-ik évi oklevél, már mint többé nem létezőről emlékezik róla, az azelőtt való legkésőbbi emlék pedig, mely még fennlétéről tanúskodik, 1282-ben kelt.1) Ha tehát háború Wenzel IV. 337. 1. — Már emlitém de jónak látom újból hangsúlyozni, hogy a Knauznál Eszt. főegyb. okmt. II. 187. lapon közölt 1292. évi oklevélben »az olim fuerant Castrensee de Golgoch qui Zulgageurien-