Századok – 1882

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY - Szolgagyőr I. II. - 388

S Z 0 L G Л G Y () R. MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. III. A várispánságok keletkezése, egyike történelmünk legvitásabb kérdéseinek, s bogy mégis ilyennel foglalkozom, arra nem pozitív új adatok, hanem csak a már előadott kutatások bátorítanak, melyek, azt hiszem, a szolgagyőrinek eredetét is némileg tisztába hozzák. Azokból ugyanis, melyek nevére, viszonyára Galgóczczal s az udvarnoki révre vonatkoznak, kifejlődésének, ha nem is évszerinti, de mégis bizonyos időrendi egymásutánja következtethető. — Az eddigi conclusiók legelőször is fölmentenek attól, hogy Szolgagyőr eredetét az úgynevezett várszerkezetnél korábbi időről keltezzük. Annál régibb másrészt Clalgócz, s a kettőnek utóbb egymással való szoros kapcsolatából kifolyóan nagy valószínűséggel fölteketjük, hogy Szolgagyőrnek imént kijelölt területe eredetileg galgóczvári birtok volt s nevét a galgóczi várnak ott lakozó szolganépei adták, s csak később azután épült a vár. Hogy ez mikor történt? azt — adatok teljes hiányában — meg nem mondhatjuk, s csak annyi bizonyos, hogy 1113-ban fönn kellett állania, mert már akkor szó van várispánságáról. ') De az udvarnoki rév történetét illető fejtegetéseket véve alapul, már sokkal kielégítőbb feleletet adhatunk arra : mi végből építették ? Mert, ha tekintetbe vesszük, milyen fontos hadászati vonal jelentőségével bírt akkor a Vág, mennyivel fontosabbnak kellett tekinteni annak gázlóit, réveit, oly korban, mikor a hírtelen berohanás könnyebb, következményei súlyo') Lásd alább a várföldek jegyzékében Vecse és Bős-nél,