Századok – 1882
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Magyarország és a cambrayi liga 1509-1511. - II. 366
magyarország ks a cambrayi líga. 367 Pasqualigo jól tudta, liogy a cancellár ellenséges állást foglal el a köztársaság irányában ; de — mint jelentésében említi — úgy vélekedék, hogy »nem árt jó szóval tartani az embereket.«1 ) Szakmári hasonló eljárást követett. A király parancsa nélkül — így válaszol — tárgyalásokba nem bocsátkozhatik. Mint magán ember, Yelencze iránt a legnagyobb jóindulatot táplálja ; bár magatartásával nincs egészen megelégedve. A köztársaságnak korábban kellett volna lépéseket tennie, hogy magának Magyarország támogatását biztosítsa. О a maga részéről vérét is szívesen ontaná a signoria javáért ; de nem mindnyájan éreznek így. »A magyar barbár nép, inkább szenvedély vezeti, mint ész.« Mivel pedig Velencze ellenségei nagy ígéretekkel igyekeznek megnyerni a rendeket, puszta szavakkal a köztársaság sem fog boldogúlni. »Ti — mondá mosolyogva — szavakkal akartok valamit kivinni ; mi szintén szavakkal elégítünk ki titeket,« Ha ellenben szövetség jő létre Yelencze és Magyarország között, az nagy hasznára lesz a köztársaságnak, a mely a magyar segítséggel megvédheti területét, sőt visszaszerezheti a mit elvesztett. »A signoria ekkorig sok pénzt költött, kevés haszonnal. Kevesebb pénzzel, ha Magyarországnak adja, sokkal nagyobb eredményt érhet el.« Pasqualigo köszönetet mondott a cancellár jóakaratáért. Igazolta Yelencze eljárását, mely szerint szükség nélkül, idő előtt, nem akarta igénybevenni szövetségeseit. Elismeri, hogy Magyarország segítsége nagyértékű. De viszont ezen országnak is érdekében áll Yelenczét támogatni. Yagy talán kivánatos-e Magyarországra nézve, hogy Francziaország olasz földön terjeszkedjék ? Előnyös-e, hogy a magyar koronára áhítozó császár hatalma gyarapodjék ? A cancellár tehát siettesse a signoria kivánatai teljesítését; viszont az is mindent meg fog tenni, amit a király óhajt, Néhány nap múlva a cancellár magához kérette a követet, és ez alkalommal egyenesen a fennforgó ügy lényegébe bocsátkozott. Azt a kérdést vetette fel, hogy Magyarország mily előnyöket várhat, hogy ha fenntartja és megújítja szövetségét Velenczével ? x) És hozzáteszi, hogy mégis Bakocs tanácsát fogja követni, mert az történik, a mit a prímás akar.