Századok – 1882

Értekezések - LÁNCZY GYULA: Széchényi Pál kalocsai érsek s magyar nemzeti politika (1642-1710.) Koszorús pályamű: 273

kalocsai éiîsek. 279 békekötésig.1 ) A legélesebb belepillantás ez a bécsi intéző körök veséibe ; száz nagy s apró vonással megmutatja, mily nehezen sikerült nekik a gyűlölet kitörését elfojtani s a külszint megóvni. Széchényi érezte ezt és mi sem jellemzőbb, mint azon erős hite; hogy 1696-ban, bécsi viselt dolgai után megétették. Tény, hogy súlyos betegségbe esett, melyhez nála nem kellett mérgezés. A ki csak némileg is foglalkozott a gr. Széchényi István psyché-je örvényeivel, az érteni fogja ezen adaléknak, lélektani sőt physio­logiai liorderejét. Egy beteg idegzet, mely az erkölcsi erőfeszítés megrázkódtatása alatt megtörik. Üldözési mania, melyet a túl­csigázott képzelem még a gyilkosság iszonyaival is kapcsolatba hoz. Thomas Aquinas tanítványa, a hajdani pálos, kinek szellemi köteléke a rendházzal csak véglekelletével szakadt meg — ment volt azon rémes árnyék kísértéseitől, melyről könynyű volna kimu­tatni, hogy férfikora első éveitől fogva, egy félszázadon át, koron­ként — és nemcsak élete válságos perczeiben — gr. Széchényi Istvánnak beteg szívére és forró agyára reátette őrjitö kezét, mig egy* sötét perczben megejtette áldozatát. Az öngyilkosság démo­nát értem. Ezzel rokon a gyilkosság gyanúja inkább, mint félelme — mert a bátorság rendkívüli mérve egyik jellemvonása volt — mely az érsek lelkét is időnkint megfogá s a Heister pusztításai felett kitörő szenvedélyes panaszok mélyén, mintegy a sorok kö­zött, halkan megszólalni látszik. E férfit kérte fel tehát egy régi római ösmerőse, ki a. bécsi udvarnál carriéret csinált, báró Scalvioni Jeromos, kamarai taná­csos, hogy jelölné meg a módokat, melyekkel »seditioso et turbu­lento hoc tempore,« e forrongó és zavargó időben, ezen nemzet megbékéltethető lenne. Az érsek válasza e felhívásra nyugodtan, higgadtan kezdődik, mint a ki tőle idegen és távol álló ügyben ír Majd áttér a fölkelés (rebellió) okainak elsorolására s itt szavai, melyek állítólag mások érzületét tolmácsolják, mind élesebbekké -1 ) E sorok nyomatása közben vesszük ama férfi halála hírét ki az önkéntes számkivetés hányatott évei alatt, London, Brüssel, Páris levél­táraiban kutatva, egybegyüjtötte azt. Az »Angol Diplomatiai Iratok 11. Rákóczi Ferencz korára, Angol Levéltárakból« (Archívum Rákoczianum diplomatiai osztály Pest, 1871—187 7.) a Simonyi lirnö történetbúvári működése s érdemeinek maradandó emlékét képezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom