Századok – 1882

Értekezések - ABSTEMIUS: Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen ism. 248

történeti irodalom. 251 Jenő berezeg hadjáratai történetén ugyanis a közös hadügyminisztérium levéltárának egész hadtörténeti osztálya dolgozott. Az első kötet, a mely mintegy bevezetést képez a tulajdonképi munkához, s Európa főbb államainak akkori állapotát adja elő, különös tekintettel azon viszonyokra, a melyek ezeknek katonai erejére befolyással voltak, — szerző megnevezése nélkül lett közrebocsátva, a mi arról tesz tanúságot, hogy a hivatal több tagja készítette. A második kötet, a mely az 1697—8-iki hadjáratot és a kárlóczai békét tárgyalja, Angeli tollából került ki, a harmadik és negyedik, a melyek a spanyol örökösödési háború két első évének 1701-nek és 1702-nek hadjáratait adják elő, Wetzernek köszönik létrejöttöket. Az ötödikben Danzer adja elő az 1703-ik, a hatodikban Katzenliofer az 1704-ik, a hetedikben Rechberger az 1705-ik év katonai eseményeit. Ezzel a mű még koránt sincs befejezve. Ez csak az első sorozat hét első kötete. Mindazáltal már most is eléggé alkalmas arra, hogy felőle beszélhessünk, sőt szinte kötelességünk is, mert igen jelentékeny része hazánk történetére vonatkozik. Az első kötetben igen jelentékeny rész az a mi a császár-király magyar csapatairól szól, a második kötet szinte egészen a mi történetünknek képezi részét, az ötödik, hatodik és hetetedik kötetben hoszszú fejezetek szólnak a Rákóczi-féle fölkelésről, de még azon részekben is, a melyek nincsenek tulajdonkép a magyar történetnek szentelve, sok bennünket érdeklőt találunk p. magyar csapatainknak és magyar előkelőinknek (különösen Pálífy János) a külföldi liarcztereken való szerepléséről. A müvet nemcsak tartalombeli gazdagsága, hanem egyéb tulajdonai is ajánlják. Az anyag, legnagyobb részt, első forrásból van merítve s szerzők — katonai képzettségük és tapasztalataik segedelmével — sok oly dolgot vettek észre, a mi ugyan e tárgy ugyanazon forrásaiból merítő polgári kutatóinak figyelmét elkerülte. Igen alkalmas e tekintetben az összehasonlításra a zentai csata és előzményei leírása Arnethnél és e műben. De vannak fogyatkozásai is. Ezek első sorban a munka rendszerének képezik kifolyását. Aza körülmény, hogy a teendők így elapróztattak, azt eredményezi, hogy a munkának nincs igazi egysége, mindenik rész szerzője csak a maga esztendejével foglalkozván, nincs meg az egész fölötti áttekintése, nem képes annak számára az azt megillető helyet az egészben kijelölni s így a kötetek nem úgy függenek össze, mint valami szerves egész részei, hanem mint mechanikailag összefűzött egészek. Ugyanegy dolognak három helyt is neki indúlnak s mindenütt más és más az eredmény. Az elaprózásból más hiba is származik. Szerzők, a szorosan