Századok – 1882

Értekezések - WERTHEIMER EDE - Lindner E.: Das Feuer stb. Ism 245

történeti irodalom. 245 — 1637. máj. 1-én. Fürstenfeldröl, liol szállásom volt, negyedszer indultam ö felsége hadseregéhez. Scliwarzenburger generalis ur volt a vezérünk. Voltunk pedig három ezreddel, Scliwarzenburger a sánta, Galleron, ki Kőrösön kapitány volt és én Keglevics Péter. — Szept. 8-án. Utoljára jöttem haza ő felsége táborából.1

) Ennyi az érdekes naplójegyzetekből, mi Keglevich Péternek imperiumbeli szolgálatára vonatkozik. Véleményem szerint azonban mind e bazai adatok csak fölötte távoli kiegészitő részei a harmincz éves háború történetének ; evvel azonban semmiképen sem akarom az író művét kisebbíteni, mely mint önálló monográfia is bátran megállja a helyet s a katonai szervezkedésekre, hadállításokra, öltözetekre, fizetésekre vonatkozó adatai és összehasonlításai sokkal érdekesebb szolgálatot tesznek a magyar viszonyok részletes tanulmányozóinak, mint a külföldi háborúk íróinak. A harminczéves háború, mint olyan, általában világ- (vagy legalább európai) esemény specialiter pedig Németország történetéhez tartozik; mi az imperiumnak soha se voltunk tagjai, nem is kívánkozunk lenni — s amennyire minket illet, a Bethlen Gábor és Rákóczi György hadjárataival van összefüggésben és ez álláspontról nézve, ugy gondolom, az adatok eléggé össze vannak gyűjtve s részben fel is dolgozva. Ha már most szerző magasabb álláspontra emelkedve, mint németországi- és világtörténeti eseményt fogja ily érdekes monográfiákban előnkbe tárni, csak köszönettel fogja venni a magyar olvasóközönség, látva, hogy már nemcsak AVertlieimer úr foglalkozik világeseményekkel, hanem íme egy másik ifjú capacitásunk is kilép a hazai történetírás szűk keretéből. De végre is, Ballagi egyike legszorgalmasabb íróinknak, ki nem nyugszik és búslakodik egy-egy kis müve babérjain, hanem folytonosan dolgozik, ki előtt még nagy jövendő áll s kire nézve, lia leszokik némi apró — talán az ifjúságtól elválhatlan — modorbeli hibákról, be is fog következni a mit én jóslók, óhajtok és várok, annyival inkább, mert már eddig is dolgozott annyit és ugy, hogy történetírásunk legjobb művelői közt bátran helyet foglalhat. —к—s. Das Feuer. Eine culturhistorisclie Studie von dr. Gustav Lindner, Brünn, Bohrer 1881. 231 Seiten. Jelen időben, hol a cultura terén minden jelenség kiváló figyelem tárgyává lesz és annak eredetét kutatják, — majdnem magából a dolog természetéből folyik, hogy akadtak vállalkozók í) Tört. Tár. XIII. kötet, 241. és 242. 1.