Századok – 1882

Értekezések - MIRCSE JÁNOS: Emlékezések Mátyás király élete utólsóelőtti évéből. 18

20 EMLÉKEZÉSEK érintkezéseknél intentióit Olthatatlanokká tette. Eles szemmel első láttatra megismeré az előforduló ügyeket s próbált emberismeretével mindenkit a maga mértéke szerint becsült meg. Az első találkozás alkalmával rendszerént vidám volt s bizalmat gerjesztő ; csak azokkal érezteté királyi tekintélyét s hatalmát, kik politikai elveivel vagy egyéni nézeteivel ellentétes dolgot követeltek tőle. Ekkor aztán tekintetével, keze mozdulásával, oly gúnyos lenézést gyakorolt, hogy az illető, még mielőtt kíméletlen s keserű sarcasmussal tele beszédét hallotta, zavarba jött, s nem tudott hová lenni. E rövid jellemzés, a magyar kir. udvarnál 1470—1490-ig tartózkodó apostoli legátusok eredeti jelentéseinek adatain alapszik.1

) Minden nagy ember, kinek megvan akarata s tehetsége, hogy államot, nemzetet kormányozzon, egyéniségével hat, azt rányomja a korra. Az úgynevezett történelmi hősök jellemzése nagyon egyforma. Ki ne látna oly rokon vonást a föntebbi jellemzésben, mely az újkor nem egy kiváló vezérférfiára illik. Történetírásunkat, azt hiszem érdekelni fogja, ha e nagy európai uralkodónak nézeteit nyilvánsággá tesszük, mikép vélekedett harmincz éves országlás után a szent szék iránt. Erre Az apostoli legátusok ez eredeti sürgönyei, egyéb levelekkel együtt, melyeket Európa számos uralkodója a XV. század második felében intézett koránként az illető pápához, a szent-szék titkos levéltárából elvesztek. Valószínűleg 1527-ben tűntek el, mikor Frundsberg György német-svájezi zsoldosokkal Romát fölprédálta. Sejteni lehet, hogy e secreták a Romában székelő velenezei követek révén jutottak Velenezébe, kik a zsákmányoló dúlóktól vették meg azokat. Támogatja e felfogást Contarini Gáspár római velenezei ügyvivő 1529. jul. 6-án kelt jelentése (sub Classe it VII. Cod 1043, lettere 189. Marciana) melyben 18 hóval a jelzett dúlás után így ír a dogénak. »Mi sono venute alle mani alcune bolle de Papa Lion le quai mi ha parto al proposito de V. Serenita et de sui Gentilhoinini et subditi et furon prese al sacco de Roma, le ho recuperate per uno seudo et mezo, et cosi le mando a V. Celsitudine etc.« A szóban forgó acták jelenleg a részint a k. államlevéltárban, részint a Márk-könyvtárban őriztetnek. A Márk könyvtárból általam felhasznált acták a Classis x. lat. Codex 174 nro 84—86. Cod. 175. Nro 83. 83", 85, 88, b9, 90. Cod. 177. nro. 12,113. Codex 178. nro 2,35, 38, 119. jelzetüek. A kir. államlevéltárból felhasználtam a 14. sz. Bolle ed Atti della Curia Romana, Busta 23.-t.