Századok – 1882

Értekezések - THALI KÁLMÁN - A Rákóczi-ház és Árpád vére 239

különfélék. 239 Ezen szerződés által 437-ben, midőn III. Valentinianus és Eudoxia közt a házasság megtörténik, egész nyugati Illyria adatik át a keleti császárnak — papiroson.1) Illetőleg valószínű, liogy csak megújíttatik a 424-ben kötött, 427-ben tán formaszerűbben kiállított fentebbi szerződés. Nem csupán birtokvágy vezethette a keleti császárt ezen terűlet-nagyobbításra. — Van annak fontos hadi indoka. A mindinkább elhatalmasodó liánok ellen jobb volt a Feketetengertől legalább Bécs tájáig egy szakadatlan védelmi vonal, mint e helyett kettő, mely éppen egy igen kényes ponton Belgrádnál szakad meg, s két külön uralkodó alatt nem lehetett teljes összeműködése. Azonban a húnok 425—427 körül csakugyan Pannoniában tanyázhattak egy ideig. Aetius, mint a nyugati császár híve, értesülvén kétségkívül a 424-diki házassági szerződésről, a tartományt megszállhatta liánjaival. De épen mivel ez az ő felügyelete alatt történt, A megszállás igen pusztító nem lehetett. S általán A hűn megszállás ép úgy, mint egy góth megszállás nem jelent minden esetben rombolást és öldöklést. Az egykorú rómainak nem az a fogalma lehetett a húnról, mi az első rémület befolyása alatt volt Ammianus Marcelliusnak, ki soha szemével egy liánt sem látott volt, mikor phantasticus leírásukat közli. A bún többnyire szövetségben a rómaival úgy látszik familiárissá lett, sőt mint katona igen keresett zsoldos volt. Uyr szövetséges viszonyban pedig mind a bún, mind a góth fegyelemtartó, emberségtudó ós mértékletes volt, mint Drepanius panegyrista — fentebbi megjegyzésünk szerint — 391-ben dicsérőleg említi fel. SALAMON FF.RENCZ. A RÁKÓCZI-HÁZ ÉS ÁRPAD VÉRE. — Genealógiai vázlat. — Bármiként igyekezzék is a történetíró, hogy munkáját, melyet sajtó alá készít, a lehető legteljesebben, tökéletesebben írja meg, és e czélból minden, rendelkezésére álló anyagot gondosan átvizsgál, sa honnan meríthet, merít; mégis, alig kerül ki sajtó alól kötete, — nem ritkán már néhány hó múlva találni fog abban valami hézagot, vagy kiigazítani valót, újabb adatai alapján. Magam is többször jártam így, sőt majdnem mindenkor: miután mint önmagamnak szigorú bírája, sohasem vagyok megelégedve munkámmal, és tovább kutatok. S napjainkban már oly J) Tillemont. VI. 75. 1.