Századok – 1882

Értekezések - PAULER GYULA: Megye? Várispánság? 202

MEGYE? VÁRISPÁNSÁG? I. Alig van nehezebb feladata a történelemnek, mint elneve­zésekről, melyeknek értelmét mindenki ismeri, vagy ismerni véli, kimutatni, érthetővé tenni, hogy azokkal valamikor egészen más fogalmakat fejeztek ki. Ez az oka, hogy az európai középkornak politikai, és társadalmi viszonyairól, melyekben minden lépten­nyomon a legismerősebb nevekkel : mint király, ország, nemesség, stb. találkozunk, csak az ujabb tudomány volt képes, annyira­mennyire, nagy fáradsággal, tiszta, valódi képet alkotni, de azért még tudósok is, igen gyakran jobban tudják elképzelni Perikies Athénjét, vagy a Caesarok Rómáját, mint Nagy-Károly birodal­mát, vagy Magyarországot, az Arany-bulla korszakában. Ily ismert elnevezés : a »megye« vagy »vármegye.« Mind­nyájan ismerjük, részben még életben, működve láttuk az : »Uni­versitas praelatorum, Magnatum, Nobilium«-ot, mi a vármegye már századok óta volt: de épen azért nehéz elgondolnunk, hogy volt idő, midőn ez elnevezés alatt egészen más természetű kerü­leteket értettek. Fogalmaink tisztázására e tárgy körül legtöbbet tett, majdnem félszázados munkásságával, Botka Tivadar, ki leg­utoljára e füzetek 1870., 1871. és 1872-iki folyamában foglalko­zott a vármegyékkel, jelesen pedig azok első alakulásával, és őskori szervezetével, azzal az eredeti, mély felfogással, azzal a bő olvasottsággal, és erős jogi érzékkel, mely minden dolgozatát oly becsessé teszi ; végeredménye azonban mégis az a véleményünk szerint téves theoria volt, hogy Szent-István kétféle kerületekre osztotta fel az országot és ez IV. Béla koráig fennmaradt : me­gyékre, »ősmegyékre«, melyek a közigazgatásnak voltak organu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom