Századok – 1882

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Magyarország és a cambrayi liga 1509-1511. - I. 177

184 magyakotiszág cellái' támogatása. Régtől fogva irigy vetélytársa és esküdt ellensége a prímásnak, örömmel ragadta meg ezt az alkalmat, bogy őt megalázza és hatalmát aláássa,1) A szövetséges uralkodók mit sem mulasztottak el, hogy a prímást is a magok részére vonják; Miksa, XII. Lajos és ennek minisztere, Amboise bíbornok, hízelgő leveleikkel keresték fel. Fényes ajánlatokat tettek neki. Majd, miután ezek hatástalanok maradtak, fenyegetésekkel léptek elő. Sőt a pápa értésére adta, hogy ha nem szűnik meg a kiközösített köztársaságot pártolni, magára vonja a szentszék haragját, és minden méltóságától meg fog fosztatni.2

) A pápa egyúttal más irányban is hatott a magyar urakra. Erőteljes és nagyratörő lelkének egész hevével karolta fel a tervet, melylyel több elődje siker nélkül foglalkozók : a keresztény hatalmak élén a törököt Európából kiűzni. A Borgiák által compromittált pápaság politikai és egyházi állásának emelésére ez látszott a legméltóbb és legbiztosabb eszköznek. Most feljogosítva hitte magát arra a reménységre, hogy a cambrayi liga tagjai, mihelyt a Yelencze ellen indított háborúnak vége lesz, készséggel fogják liaderejöket, a magasztos czél valósítása végett, rendelkezésére bocsátani. Bizalmas társalgásban már kijelölte a közel időpontot, a mikor az Aja Sophia kupolája alatt fogja a szent mise áldozatot bemutatni.3) *) Szakmán magatartására a később előadandó részletek vetnek világot. 2) Guidoto 1510. február 1.1-iki jelentése. És Bakocs, utóbb, 1510 május 24-én a velenczei követnek előadta : »II Pontefice ... mi menazo piu volte de privarme de tute le dignitá mie. El Ke de Romani per indurme a i soi desiderii mi fece assai oblatione, et visto cliïo persisteva in proposito mi fece assai menaze ... El Re de Eranza et el Cardinal de Roan anche me scrisseno, . . . che se io non prestasse favor a lor liga, ben presto me ne penteria.« 3) II. Julius pápának Ulászló királylyal folytatott levelezését nem ismerjük. A lengyel királyhoz 1509 július 28-án írt levelében részletesen kifejti terveit, megemlítve, hogy »aderit et . . . Uladislaus Ilungaric ct Boliemie Rex . . .« És 1509-ben Rómából a lengyel udvarhoz intézett levélben olvassuk : »Audivimus nos Pontificem dicentem : si debcllabit Yenetos, sicnt sperat, quod a die nativitatis ventura ad aliam diem nati-