Századok – 1882
Értekezések - RÉCSEY V. ALFONZ: Thököly Kis-Rómában. 144
KÜLÖNFÉLÉK. 147 2. Hogy il benediktinusok *) és paulinusók templomuknak és a hozzátartozóknak átengedésére a tanácstól kényszeríttessenek. 3. Hogy a tanács újjá szervezése a biztosokra bízassék. Ugyanekkor a fönnemlített hajdúk, Berfhof >/ Zsigmond vezérlete alatt, a Jézus társaságaiak collegiuma megszállására indultak, az előbbnevezett zászló elővitele mellett ; míg a páter rector a biztosok elé hívatott. Ez a biztosok előtt megjelenvén, ezek arra akarták szorítani, hogy a collegium és saját társai megváltására (mert ezek ipso facto, hogy a hajdúk megszállták a házat, a refectoriumban fogva és zárva voltak) 30,000 aranyat fizessen ; ellenkező esetben keményebben lakolnak. A rector ily nagy váltság lefizetésének lehetetlenségét iparkodott kimu*) Az itt említett templom valószínűleg az lesz, a mely a városi tanácsnak a pannonhalmi fó'apáthoz 1700. intézett levele (pannonli. levéltár caps. 37. Aa 5) szerint 1671. vétetett vissza a reformátusoktól. És ez volna a Sz.-Háromság tiszteletére szentelt templom, a melyet a város a XVII. gzázad végén a piaristáknak adott át, a mellette levő épülettel, mert mint az adományozó levél mondja, a benczések (levén nekik más székházuk és templomuk is a városban) a tűzvész által rombadülö épületet elhanyagolják. De a benczések tulajdonke'peni tartózkodási helyük is, a melyet a város tanácsa az 1672. kelt adományozó levélben residentiának (székháznak) nevez, a mellette levő Sz.-Jakab tiszteletére szentelt templommal együtt, ugyancsak 16 71. a lutheránusoktól vétetett vissza. A mint ezt a pannonb. levéltárban őrzött (Caps. 37 Aa. 2.) Szelepchényi eszt. érsektől 1672. sajátkezüleg írott levél bizonyítja. Ebben azt is említi a primás, hogy a misericordianusok is kérték ezt a templomot ; de ő más házat vett azok számára Nagy-Szombatban. A mi a benczésekct illeti, ezek valószínűleg a pannonhalmi convent 1593. történt ideiglenes feloszlása után menekültek Nagy-Szombatba a török hadak elől ; hiszen ide menekült az esztergomi érsek és káptalan is egyházi műkincseivel, iskoláival és könyveivel. E kedvező fekvésű város falai mögé menekültek a Nyulak szigetéről a dominicanák. Minthogy már alkalmam volt négy szerzetet megemlíteni, fölsorolom a többit is, a melyek Kis-Rómában tartózkodtak. 1363. alapította Lajos kir. a franciscanusok kolostorát ; a paidinusoknak, trinitariusoknak is egyidőben volt kolostoruk.- A jezsuitáknak hivatalos catalogusaiban összeszámítottam egy évre 80 rendtagot, a kik a gymn. az egyetemen tanítottak. Némelyek szerint templariusok is voltak itt ez időben. (L. Pesty Fr. Akad. Ért. XVI. 133.) Továbbá voltak itt Sz.-Klára és Sz.-Orsolya apáczák. Egyszerre volt négy papnevelő intézet is; egy-egy 60 — 70 növendéket is számlált. Hozzá vévén a primás udvarát, a 24 tagból álló káptalant, a lelkészkedő papságot és a török kezén levő püspökségek birtokosait, előttünk áll Kis-Róma.
