Századok – 1882

Értekezések - PULSZKY FERENCZ: II. József kora hazánkban. 123

« HAZÁNKBAN. 131 külön alkotmány buzgó apostolait s a nemzeti történetírásnak ujjáalapitóit, felhozva Katonát, Prayt, Kaprinayt. A főpapokról azt mondja, hogy nemcsak építettek s alapítottak, hanem igazán vallásos ihlettel áthatott életet éltek, s állásukat s befolyásukat az ország különállásának érdekében érvényesítették, mert a királyi hatalom mindinkább növekedett. A magyar nemzet monarchicus és ragaszkodik a koronához, a patronátusi jog következtében ez rendelkezik az egyházi társadalom felett, kinevez a beneficiumokra, bir a sequestrum jogával, gyakorolja a felügyeletet az alapítványok felett, s az országgyűlés a protestánsok ügyének elrendezését az ő eldöntésére bízta. A törvénykezés szintén felségi jog, a király mandátumokkal beleegyveledik a perekbe, rendelkezik a külügy, a sereg, a pénzügy felett az országgyűlés befolyása nélkül, hatalma csaknem korlátlan, de az összbirodalom eszméjének keresztülvitele, s a magyar politikai önállóságnak lerontása, mely a királyoknak II. Ferdinand óta szemök előtt lebegett, még sem sikerülhetett ; az ily aspirátióknak fő ellenfele nem az országgyűlés, hanem a király hatalmának eszközei, a kormányszékek állják útját a passzivitás erejével, s a bírósági szervezet és a megyék az ország önállóságának hatalmas védbástyai. Felette érdekes az egész czikk a királyi hatalomról és az állam kormányáról, Marczali új szempontokból vizsgálja az állapotokat s felfogása sokszor egészen eredeti, mindig eszmét ébresztő. Egyátalában ez a munka főérdeme, mely elfelejteti velünk, hogy az eredetiség néha a különczködéssel határos és hogy az egész mű elrendezésében hiányzik a szoros logikai egymásután, s inkább különböző érdekes tanúlmányok összetűzése, mint egy szerves egész. A kötetet ismét egy ily különálló tanulmány fejezi be: II. József mint trónörökös, melyben egyénisége terjedelmesen közlött úti jegyzeteiből is élénken kidomborodik. Korának franczia bölcseletével eltelve, nem gondol a történelmi kifejlődéssel s jogokkal, az állam eszméje, mely a fejedelem személyében testesül meg, áll nála minden egyébb indokok felett, a fejedelem az állam legelső szolgája, nála a józan ész parancsolatja irányadó, egyetlen czélja a közhaszon, vagyis pénz és katona az állam részére. Szerző szerint »a hatalmi állás fenntartása és növelése végett a királynak el kellett nyomni mindazt, mi nem egyenesen