Századok – 1882

Értekezések - PULSZKY FERENCZ: II. József kora hazánkban. 123

126 II. JÓZSEF-KORA nagy része nagy birtokosok kezében van, kik annak hasznát is akarják venni s tartják az akkori közgazdasági elvet : »ubi populus ibi obulus« — a hol van népség, van pénz is, ők tehát szintén telepítenek, de nem a külföldről, mint a kormány, s nem is tekintenek a vallásra, hanem a felsőbb vármegyékből, hol a lakosság sűrűbb, a föld háládatlanabb s a bányászat s minden egyéb ipar / hanyatlani kezd, telepítik a népet puszta jószágaikra. így népesedik be Szabolcs, Békés és Csongrád vármegye s az idegenajkú coloniák lassan-lassan meg is magyarosodnak, csakhogy ez nem azon kornak érdeme, melynek azt a szerző tulajdonítani látszik, csak a mostani század magyarosította meg őket. — Az Alföld benépesítése s átmenete a marhatenyésztő állapotból a földmivelőbe," ezen kornak legnevezetesebb jelensége, nemcsak közgazdasági , hanem politikai és nemzetiségi tekintetben is, a felföld hanyatlik, az alföld gyarapszik. A főurak Bécsbe mennek s eladásodnak, a középrendü nemesség jószágain marad s kormányozza a megyét, az országgyűlés elveszti minden tekintélyét, az Urbért is be lehet hozni hozzájárulása nélkül, s minthogy a kormány adófelemelést és katonaállítást nem követel, miután az adó jövedelmeinek alig egy harmadát képezi s a toborzás kiegészíti a sereget, tizenöt évig nincs országgyűlés, s a nemesség még sem zúgolódik, hiszen a végrehajtó hatalom a megyéknek kezében marad s választott tisztviselők által gyakoroltatik, a mint azt Marczali igen élénken s helyesen kiemeli. Bécsben az államtanácsban Magyarország ellenei székelnek, nincs köztük magyar főúr, a seregnél is bizalmatlanság uralkodik, szemben a magyarokkal ; Nádasdy mellőztetik, bár mindenki elismeri tehetségét, egy német főtiszt meg is mondja emlékiratában az okát, hogyt. i. »eredeti bűne, hogy magyar«. Ezen irányt ellensúlyozza a királyné magyarbarát indulata s a főurak és főpapok befolyása, melyet mindig a nemzet érdekében érvényesíteni igyekeznek. Marczali ezen érdemöket igen éles szinekkel festi s megemlékezik arról is, miként a biztonság helyreállításával á nagy urak lejönnek sziklaváraikból s felépitik kastélyaikat sokszor pazar fényűzéssel ; a püspökök építenek templomokat, iskolákat, residentiákat; a tanitó szerzetek új erővel élesztik fel az elhanyagolt nevelést, a jezsuiták nevelik a főrendi ifjúságot, de ha szerző ezen