Századok – 1882

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Mosaburg és megyéje. 89

ÉS MEGYÉJE. 113 (Carantana civitas,) melynek főtemploma Sz.-Péternek volt szentelve. Azért Maria Saal a régi oklevelekben Carantana város névvel cseréltetik fel olykor. (A fenn ismertett hamisítványok Carnuntummá változtatták.) A régi karántán lierczegeket itt avatták fel. »AKaránt hegy alatt Sz.-Péter temploma mellett egy kő volt, melyre a berezegnek kivont karddal kellett állania A herczeg a hegyről a saali egyházhoz siet (ad ecclesiam Soliensem) .. . onnan a Saal mezőre (in prata Soliensia) hol igazságot szolgáltat.« x) A német Maria Saalnak nevezi ma azt a helyet, mely Klagenfurttól éjszakra, tőle másfél órányira fekszik, s ma is a salzburgi érsek birtoka és egy prépostság székhelye. Sőt maga Klagenfurt sem idegen a Solio vagy Saal névtől. Mert vend nyelven Szelancz (Szelanecz) azon város neve. Minden nép igyekszik az idegen neveket úgy rontani el, hogy saját nyelvén valami jelentésök legyen. Ha a Névtelen Salaját ezen vidékre teszszük, aligha a történelemmel ellenkezésbe jövünk. A VIII. század végén kezdődik csak valóban a Karantán nép kikeresztelkedése. S még akkor is gyenge lábon áll ; mert a Conversió hozzá teszi, hogy vagy két lázadás (cannula) történt, mely alatt pusztultak onnan a keresztyén papok. A térítésnek N.-Károly s utóda alatt újra kellett kezdődnie, de lassan ment. I. Miklós pápának egy 860. táján kelt levele azt az érdekes themát fejtegeti, a Karántán tartományi püspök kértére : mi történjék, ha egy pap önvédelmében egy pogányt meg talál ölni.2) Ez nem curiosum, hanem elég világos bizonyság rá, hogy Karantániában még a keresztyén papok életveszélyben vannak a pogányok miatt 860. körül. Hozzá kell tennünk, hogy ugyanott a magyarok bejöveteléig sem volt egyetlen egy püspöki székhely is — csak ideiglenes, ambulans püspökök, úgynevezett regionariusok s azok sem folyvást. A nemsokára fellépett Methodnak J) Idézve: Zetfss »Die Deutschen« 617. 1. Pez gyűjteményéből Anonym. Leobiens. Chr. A szertartás részletesen van leirva Ilormayr Zsebkönyve 1812-diki folyamában. 2) Corpus Juris Canonici Pithoei után Ankershofen, Urkunden Regesten Zur Geschichte Kärtcns. Archiv für Kunde öst, Gesch. quel. 1848. évf. III. füzet, 7. 1.