Századok – 1881

ÁLLANDÓ ROVATOK - Irodalmi Szemle - 796

tárcza. 797 táblájáról. Az egész fiizet gondos szerkesztésre vall s minden füzet érdekességben nöttön nő. Csak azt kérjük : a »hazánkat érdeklő külföldi munkák« közt mit keres »Ehrentheil M. Jüdisches Familienbuch Eine v. jüdisch-religiösen Geiste getragene stb. Lecture, Bécs.« cz. könyv. A szegény jámbor olvasó nem látván commentárt nem tudja elképzelni, kit érdekelhet hazánkban ez s p. Brück munkája a spanyol titkos társulatokról mint »hazánkat« illető mii, vagy pl. Beck Adolfnak miért van ott a Kronprinz-Rudolflied czímü Gedichtje, s nem Sedlaceknek Jung-Bunzlauban kelt Stephanie ódája, cseh nyelven. E részben jó lenne a homályosabb vonatkozású czímekhez rövid commentárt is csatolni. E megjegyzésekkel korántsem kívántuk a teljes tiszteletre méltó rovatösszeállítót gáncsolni. — I^I — A Pulszky Károly szerkesztette »Archaeologiai Értesítő« idei új folyamából az I. rész, mint 12

1/

/о íves díszmunka jelent meg, igaz, hogy nagy várakozást keltve, a nagy pihenés után. Negyvennégy rajz, 26 tábla, 3 phototypia van benne, kiállítása ízléses, a béltartalom változatos s jórészt feldolgozott anyagot nyújt, mi a régi »közlemények« beosztását juttatja eszünkbe. A füzetben közölt tanúlmányokat és czikkeket : Ftilszky Ferencz, Herman Otto, Dankó József, Végli Adorján, Majláth Béla, Henszlmann Imre, Ilampel József, Thallóczy Lajos s a szerkesztő irták. A füzetben van őskori népvándorláskori, római, középkori, ó s renaissance korbeli mütörténeti, magyar vonatkozású heraldieosphragistieus és több bírálati czikk. Alakilag véve a sok alapos és gondos tanulmány közül kiválik Pulszky Károly tanúlmánya Raphael Santiról az Országos képtárban. E tanulmány gondosan, szépen van írva, nemcsak tudásra, de eritieai érzékre is vall, s a szerzőnek, ki eddigi működésével csak a figyelmet — azt is sokszor nem liizelgőleg rá nézve — hívta fel, az író nevet is megszerzé, tudását mindenki elismervén. Dankó József czikke Dürer fájdalmas férfiáról, Ilampelnek kiváló czikke a pannóniai sírokról, Pulszky Ferencznek a szegcdi leletekről s Hermaunak archaeologieo-természetrajzi vázlata mind oly pontjai a tartalomnak, melyek a régészt e füzet elolvasására sarkallják. Magyar történeti szempontból felemlítendő Majláth pecsétközlése a Yancha Istvánéi s a bosnyák czímer és zászló kérdés taglalása, mely horvát és cseh nyelvre is fordíttatott. Hisszük, a többi füzet megjelenése nem fog annyi akadályba ütközni, mint a mennyi e sokszor sürgetett opus elé gördült.