Századok – 1881

Értekezések - HAMPEL JÓZSEF: A Drugethek őseiről - I. 133

134 A DRUGETKK mint annyi más csúcsíves templom Olaszországban, befejezetlen maradt. Belseje jóval tekintélyesebb ; van egy terjedelmes l'őbajója s jobbra-balra a hajóhoz számos kápolna csatlakozik. Az idegent leginkább Roberto király nagyszerű síremléke szokta idevonzaui, meg egy Giottonak tulajdonított madonna, s magam is leginkább ezek miatt jöttem el Szent-Klára templomába. Csak azután, hogy e remekműveket megnéztem volt, léptem be egy-egy mellékkápolnába s midőn azt találtam, hogy a kápolnákban sok XIY. századbeli nápolyi főúri család lelte nyugalma helyét, kezdtem végignézni a kápolnák falaihoz állított síremlékeket. így történt, hogy mindjárt a bejárattal balra cső első kápolnában, kedves meglepetésemre, a két felől díszlő nagy emlékeken oly czimereket találtam, melyekben a Drugetek czímerének alakjaira ismertem. A balra álló ravatal föltünőbb főrésze a falba épített és két románkori oszlopon álló kőszekrény, melynek szabadou maradt hosszoldalán három, két rövidebb oldalán pedig egy-egy ozimer, így összesen öt dombomra faragott czímer látható. A homlok lapon a czímerek fölött négy sor gothikus majuscula írás van 35 cmnyi betűkkel, mely így szól : * A kőláda födele csak támlaszerű ; a ferde síkon az inkább fiatalnak, mint öregnek ábrázolt hős fekszik fölfegyverkezve, de sisak nélkül. A kajsza lapon túl három képet mutató domborműves tábla áll ; az első alak szerzetes kereszttel és könyvvel, a második hosszú szakállú szent szintén kereszttel és könyvvel, az utolsóban püspöki alak áll püspöki bottal és koszorúval. E táblán mint alzaton közepett boldogságos szüzet ábrá-