Századok – 1881

ÁLLANDÓ ROVATOK - Történelmi Könyvtár - 802

bizottsági jelentések. 89 mens részére a budaméri soltészség iránt új adományt tartalmazó oklevelei. II. Mátyás királynak 1615-ből a megye czimere, s a veres pecsétviasz használata iránt kelt oklevele, s ugyanez évről a nyitrai Tajnai család részére kiadott armalisa. III. Ferdinánd királynak 1651-ből a Bényei Kaposi, I. Lipót királynak 1679-ből a Bethlenfalvi s 1691-ik évből az Ockotuczky család részére kiadott armalisa. A levéltár összefüggő iratai 1600-tól veszik kezdetüket s hiánytalanok, de a XV. s XVI-ik századból is maradt néhány irat, kizárólag helyi érdekű protestatiók. A megye jegyzőkönyvei 1561-től szakadatlan folynak s a jelen század elejéig 99 testes kötetből állanak. Az 1600-tól 1789-ig terjedő iratok Fekete Sándor ur által hosszú időn át nagy szorgalommal rendezve lettek, »acta politika, normalia, perceptoralia« osztályokba soroztattak, s azokról mutatók készültek. Az 1600-tól fennmaradt levéltári iratok gazdagsága az előző korszak meddőségét dúsan kárpótolja, s a XVII. és XVIII-ik századra e levéltár egyike a leggazdagabb s legérdekesb törvényhatósági levéltáraknak, s csak sajnálni lehet, hogy búváraink, különösen II. Rákóczy Ferencz korának nagy történetirója Thaly Kálmán is eddig azt tüzetesebben nem vizsgálhatta. Hogy némileg feltüntessük e gazdagságot, úgy számokban kifejezve, mint az okiratok tartalmát ismertetve, legyen elég anynyit mondanunk, hogy a XVII-ik század első felének iratai 837 darabra rúgnak, s e szám a század második felében, valamint a következő században mértani arányban emelkedik. A XVII-ik század elsőseiének iratai — az acta politica osztályát értve — az ország minden nevezetesb politikai, hadi, iparkereskedelmi s közmivelődési eseményei, s mozzanataira vonatkozással vannak, a megyei élet hatalmas nyilvánulásait, a társadalmi életet s a múlt idők részletes képét megelevenítve tárják fel előttünk. így a királyi kegyelmes leiratoknak teljes sorozata előfordul itt, s azok közül e következőket soroljuk fel : Rudolf király Prága 1603. január 10-én a törökök elleni hadjárat indokából Pozsonyban február 24-én Miksa főherczeg által megnyitandó országgyűlésre a rendeket meghívja. Mátyás főherczegnek 1608. junius 22-én a bécsi békepontok tárgyalása iránti országgyűlési meghívója,x

) s II. Mátyás J) Horváth M. Magyarország történelme (1872-iki kiadás), 5-ik kötet, 81-ik lapján Kovachieh után a meghívók keltét hibásan julius 29-ére teszi.