Századok – 1881

Értekezések - JAKAB ELEK: Adalék Sinkai György életiratához - II. 756

762 ADALÉK 158. lap. Azt mondja szerző : az eddig nem használt oekumeniai patriarcha czímét Phocas római főpap nyerte тес/, ami azután a római pápákra szállott. Ez a görög schismáról van mondva, a mire minthogy szerző kitért, ám tagadja, hogy e vallás nálunk nincs megtűrve ; de állítása védelmére hiában idéz katholikus történetirókat, mert ezek közül az egész keresztény egyházban egy sem tagadja a római pápa felsőségét, hanem csak ezen egyházi hatalom némely birtokosainak visszaéléseit támadják meg, — néha nagyítva, — a mélyebb gondolkozású kritikusok. Egyébiránt csodálatos, mennyire erőlködnek, kivált a schismatikus oláhok, arra, hogy rómaiaknak tartassanak s mégis mint vetélkednek egymással abban, hogy utálják és gyűlöljék mindazt, a mi római, s miképen törekednek arra, hogy magukat görögökké, thrákokká és illyrekké tegyék ! A munka további folyamában gyakran előfordul a bolgárok királya, mihez szerző csaknem mindenütt utána teszi : és a dákrómaiaké. Ezt másutt sehol olvasni nem lehet. Tudva van, hogy a bolgároknak alá voltak vetve az oláhok, a kik t. i. minden győztes nemzetnek alattvalói voltak. Ha még is ezért a bolgárok királyait oláhok királyainak is kelleni mondani, akkor a mi királyaink czímében mindenüvé oda kellene tenni ezt is : oláhok, czigányok, zsidók királya sat, minthogy azok országaiban számos ily nép türetik meg, név és önkormányzati jog nélkül! 212. lap. Mily együgyűséggel teszi szerző a kunokat, humánokat és pacinacitákat oláhokká, már fennebb meg volt mutatva. 274. lap. Anna Comnena, az egykorú és a maga idejében történt dolgoknak szemlélője ezt írja: Eelséges Alexius görög császár megparancsolta, hogy a bolgárok közül ujonczok választassanak, s azon durva pásztori élethez szokott s bizonytalan tanyákon (incertis Sedibus) mezei munkát folytatva "szétbarangoló népek, melyeket Blach-окпак szokás nevezni, gyűjtessenek öszsze.« Szerző őrültnek nevezi ;izokat, a kik az oláhokat ide-oda csatangolóknak (vagabundus) meri nevezni. Mindenki láthatja, a ki az oláhokat ismeri, ki az örült ! 282. lap és a következők. Szerző azt írja, hogy a mit Cinnamus egy, a királynak kedves és hatalmas latiumi nőről ír, oláhról írja, és hogy latiumi vagy latin annyi mint oláh (Valachus.) Itt már azt kell mondani : Risum teneatis Amici ! Amaz idők történetírói, a kik a keresztes hadakról irtak, valamint a byzanti történetírók, valamennyi nyugati népet latin-пак mondanak, a melyek t. i. Syriában, Jerusálemben és Konstantinápolyban hadat viseltek, birodalmakat és országokat alapítottak, vagy azokat elvesztették. A mi latin-1 tehát szerző amaz idők történetében talál, mindent oláhnak állít. így tehát oláhok Bouillon, Baldwin >