Századok – 1881
Értekezések - DR. PAULER GYULA: Adatok a megyei levéltárak ismeretéhez. 403 - DR. PAULER GYULA: Még egy szó a millenariumról. 747
750 még egy szó nek Genesis-könyve«1 ). Az ö tanúságtételét tehát amúgy könynyen, tüzetes és nyomós okadás nélkül félrevetni nem lehet annál is kevésbé, mert a fennérintett kérdésben más byzantin történetírók, például, — bogy a korra nézve legközelebb állókat említsem csak — Georgius, Monachus és Tbeophanes folytatója is támogatják. Ezek szerint a byzantinusok a Duna mellől hívták segítségül Árpád és Kurzán magyar vezéreket; a görög flotta szállította át a segélycsapatokat Bulgáriába, és a harcznak színhelye a mai Dobrudsa, Silistria és Várnának vidékei voltak.2) Már pedig bajos elhinni, bogy, ha a magyarok ekkor Botka szerint már mintegy tíz év óta a Duna mellett lettek volna letelepedve, a bolgárokat, kiket másutt, közelebbről érhettek, a Duna torkalata felül támadták volna meg. Ezekkel szemben, Botka egy, kétes hitelű forrásra — »ein Machwerk«, mint egyik tekintélye, Ginzel megjegyzi — a Pannonica Legendára, vagyis tulaj donképen nem is arra, mit az mond, hanem a mit ő egy ott említett tényből következtethetni vél, támaszkodik. Logicai sztikségképiséggel következik-e az Ungrorum Rex találkozásából Methodiussal a Duna táján az, hogy a magyarok már 884-ben mai hazájukban laktak ? és ha igen : a Pannonica Legendából vonható e következtetés elég erős-e arra, hogy ezzel Konstantinusnak, és a byzantinusoknak, az akkori világ legmíveltebb és legjobban értesült, majdnem egykorú íróinak tudósításait elvethessük ? ez a kérdés ; a melyre — úgy látszik nekem — Botka értelmében »igennel« válaszolni, csupán a Pannonica Legenda alapján, nem lehet. Más forrásokkal kellene tehát azt még támogatni, és Konstantinust ostromolni, mit Botka 1878-ik czikkeiben meg is próbált.2) Sikerrel-e? vagy nem? ítélje meg az olvasó. Ujabbat most sem mond, sőt a régiek közül is, hallgatag, elejti: »a mindenre figyelő s éber Signoriának tudós fejét« Dandolot : de ismétli és nagy súlyt tulajdonít annak, hogy Fridrik aquiléjai patriarcha— »ki 887—-897-ig élt« — többszöri karczokba elegyedett a magyarokkal, mit a *) »II est la genèse des peuples du Nord.« Rainbaut, L'empire Grec au X. siècle 174. 1. 2) Lásd Századok, 1880. 112. lapon idézett forrásokat. 3) Régibb okoskodását 1. Századok. 187 8. 545. és kk. 1.
