Századok – 1881

Értekezések - NÉV NÉLKÜL VAGY CSAK JELÖLT KÖZLEMÉNYEK. - Győr-megye és város anyagi mív. története P. Gy. 706

706 történeti irodalom. az is bizonyítja, bogy ott a 108 magyar nemzetség egyike a Kátha ősi birtokot birt, az első foglalású birtokok pedig nem voltak a várispányok alá rendelve. Befejezve a zárni és ohati apátságokról irt értekezés és ismertetését, történészeink ügyeimét a család- és bely-nevek helyesirására kívánjuk felbivni. Nagy Iván és utánna Balássy is Csáliolyit ir, holott ezen családnév mindég csak egy a-val »de Chaholy« Íratott és a falu neve ma is Cnaholynak ejtetik, sőt Csaholyinali neveztetnek a kihaltnak vélt család ma is élő tagjai. Pálóczy Máté nádor és családja nevét pedig egészen megszokták történészeink Palóczynak irni, holott a családnevet adó Unghmegyei várkastély Pálócsnak neveztetik ma is s Pacdowchn&k íratott a régi okmányokban, amint ezt elégszer volt szerencsénk láthatni. PETROVAY GYÖRGY. Győrmegye és város anyagi míveltség története, kiváló tekintettel a szorgalmi néposztály társadalmi helyzetére. 1000—1301. Irta Villányi Szaniszló, szent-benedek-rendi tag, a fögymn. ny. r. tanár, megjelent a pannonhalmi Szent-Benedek rend győri főgymnasiumáról, az 1880/81. tanévben kiadott »Értesítő«-ben 5—198 lapján. Gyakran találkozunk gymnasiumi »Ertesítő«-inkben becses dolgozatokkal, melyek történetünk egyik-másik kérdésével foglalkoznak : de nem emlékszünk, hogy valaha olvastunk volna egyet is, mely a »Győri gymnasium Értesítő« fennírt czikkéhez fogható volna. A szerény czím alatt kiterjeszkedik az Arpádházi korszaknak majdnem összes társadalmi viszonyaira, annélkűl azonban, hogy specialis czélját — Győr-megye és város múltját — szem elől tévesztené. Szerző ismeri a forrásokat : okmánytárainkat, a hazai irodalmat és figyelmét a külföldi irodalom jelesebb termékei sem kerülék el, melyek mint р. o. Inama-Sternegg »Deutsche Wirtschaftsgeschichte «-je tárgyának helyesebb felfogására szolgálnak. Nem igen törekszik önálló új eredményekre, mit itt korántsem megróváskép említnök, elmélete Szolgagyőrről sem nem új, sem nem helyes ; átalában véve azonban a vitás kérdésekben helyes felfogást árúi el, és erős ítélettel a legmegállhatóbbhoz csatlakozik. Nyereségnek tartanok, lia szerző szépen megkezdett munkáját, történetünk további korszakaira nézve is folytatná, s akkor talán szerencsésebb kifejezést is fog találni »a szorgalmi néposztály« elnevezésnél, melylyel munkájában az industriális osztályokat, akarja — úgy gondoljuk —jelölni. P. Gy.