Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: A rómaiság elenyészte Pannoniában a különösen Aquincum vidékén. 643

660 A rómaiság elenyészte pannoniabatt, ». . . . valamennyi scytha nemzetség, (hun, góth, alán) édesgető jóságodra seregesen tódult lobogód alá. . . . 8oha sem látott tünemény ! Róma vezérei alatt szolgál Rómának iménti ellensége, s követi a zászlót, melylyel szemben állott. Pannónia városait, melyeket ellenségesen néptelenített volt el, most katonaképen népesíti. Parancs szóra mozdult, őrt állott góth, bún és alán, s igen ritkán tette ki magát a megrovásnak. Nem volt ott zaj, rendetlenség, rablás, mint a barbároknál, sőt mikor szük volt az élelem, békén tűrték a nélkülözést. A szám okozta szükséget mértékletességgel bőséggé igyekeztek tenni, nem kívánva egyéb jutalmat, mint hogy katonáidnak nevezzed őket,« *) A fentebbiekből látjuk, hogy egy időben Pannónia és Illyricum elveszettnek volt tekinthető Rómára nézve, s nein egy városát kirabolták és elnéptelenítették. A lakosok egyrésze elveszett, más rabságra jutott, más erdőkbe, pusztákra menekült. DeTheodosius nemcsak békét szerzett, hanem a dúlók engedelmes katonáivá lettek, — ámbár nem valószínű, hogy a hűn, góth és alán rendes helyőrségül használtatott volna. Ezeket a császárok mezei hadakul alkalmazták. Csak ideiglenes lehetett a városokban való megszállásuk. Maga a szónok már 391-ben mint elmúlt időről beszél a barbárok ezen őrségi szolgálatáról. A béke a barbárok és rómaiak közt tart 395 elejéig, míg Theodosius él. Ekkor két, gyermek fia, Arcadius Keleten, Honorius Nyugaton következvén helyébe, a góthok megkezdik hires Alarik vezérök alatt a keleti birodalom dúlását újból is, s csak a nyugati vezér Stilicho csendesíti le ideiglen, 397-ben. Ugy látszik, ekkor vidékünk sem maradt egészen békén. Az egykorú és pannóniai születésű Szt.-Hieronymus nem kiméli a festéket a setét képhez, mely szülőföldjéről is szól 396-ból. De megjegyzendő, hogy az összefoglalja az ekkori szerencsétlenségeket a 382-ig történtekkel, sőt visszamegy a 371-iki szármát quád dulásokra is. A nevezetes egyházi atya ezt irja többek közt : »Husz vagy több éve már, hogy Konstantinápoly és a Juliu.si Alpok között mindennap ömlik a római vér. Thráciát, Macedóniát, Dardaniát, Dáciát (mai Bulgaria), Thessaliát, Achaját (mai Görögország), Epirust, Dalmatiát s mindenik Pannoniát ') Latiuus Pacatus Drepanius, Panegyricus. Beatus Rhenanus kiadása 138. 1.