Századok – 1881

Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Bodrog városa és váráról 582

586 különfélék. 586 állított vámházat megszüntetvén,ismét Barthan vár területén állít­sák fel. — Utóbbi adatunk még inkább nehezíti feladatunkat ; mert Papi és Hetes szomszédja ugyan Bodrognak, de most szom­szédja egyszersmind Barthan várnak is. Tehát két vár van egy helyen; mert Barthan, Bortán, Battyán vagy Batány csak külön­böző névalakjai a Monostorszeg fölötti, vagy Bezdán alatti föld­résznek, melyen a föntemlített régi árkok s földhányások ma is láthatók. Egyszerű volna a megfejtés, lia e két név alatt ugyanazon egy helyet lehetne érteni. Barthan és Bodrog pedig külön hely­ségek ; Barthan 1322. óta gyakran említtetik, mikor még Bod­rog is létezett; sőt az 1522. évi Bodrog-megyei dézsmalajstrom­ban Bodrog és Bortanch (azaz Barthan) egy kerületben együtt is említtetnek. Bodrogot 1535-ben találjuk utoljára említve, de Barthán (Battyán néven) még 1560. is előfordul. Ennek csak egy magyarázatát adhatnám, hogy talán Bodrog várnak, mely csak a XIII. században fordul elő okmányainkban, eltűnése után épülhetett oly közel hozzá Barthán vára, melyet különben egye­dül 1475-ben találok castrumnak írva, a hol vámot is szedtek, mint a monostorszegiek vallomása szerint ott a török időben is rév volt. Ezen bartliáni földrészben, a Bezdán alatti erdőben talál­ható földhányások s árkok rajzát »Bodrog vár romjai« czím alatt Donoszlovics Vilmos közié a » Bácska« 1881. évi 13. számá­ban, mire nézve Steltzer Erigyes a 15. és 19. számban észrevéte­leket tesz; erre ismét a 17. számban Donoszlovics és Dudás Ödön felelnek. Ezek Steltzernek egy téves állítását kiigazítják ugyan, de a dolog lényegében eredményre nem jutnak, s nem is j uthatnak az egész környék helyszínének pontos ismerete nélkül ; erre pedig még hiányzanak rajzaink és térképeink. Befejezésül vessünk még egy pillantást Bodrog szereplésére egyházi tekintetben. — Milyen és mennyi temploma volt Bod­rog városának, nem tudni ; hanem hogy egy kerületnek feje volt, látjuk egy 1213. évi okmányból, a melyben Márton bodrogi föes­peres szerepel, ezen esperességet Ugolinus kalocsai érsek 1233-ban a háj-sz.-lörinczi elszegényedett prépostságba olvasztá, és ezen intézkedést IX. Gergely pápa a következő évben meg is erősíté. De ennek daczára folyvást találkozunk a bodrogi főesperessel, 1236-ban is említtetik. A tatár pusztításban sokat szenvedvén, IV. Incze pápa 1244-ben megeBgedte, hogy könnyebb megélhe­tés végett más egyházi javadalmat is elfogadhasson. A következő 1252., 1254., 1255. és 1256. években Loys Adiaconus Bodr. em­líttetik mint a bácsi káptalan tagja; 1298. és 1301-ben a kalo­csai káptalannak volt tagja; még az 1317—1337. évi pápai dézs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom