Századok – 1881

Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Bodrog városa és váráról 582

584 KÜLÖNFÉLÉK. 584 rokonait, Ezeknek körülbelül 25 lánez szántóföldjük vala ; legelőjök, kaszálójok és nádasuk közös a Semte falu lakosaival ; a halastó maga nagy és hosszú a Duna mellett, ebből kapja vizét és ebbe is vezeti le ; ez kizárólag az apáté, (e szerint a tó a Dunának egy kikönyöklő ága volt.) 1351-ben Bodrog civitas-nak íratik. Herczegh Péter múlt években kapta Károly királytól más várakkal és birtokokkal együtt cserébe, s 1535-ig családjáé maradt. Herczegh azután az itt tartani szokott heti vásárokat a villa Bodrogból Dautba (ma Dautova) tette át, Tötös László pedig 1366-ban innen a maga birtokára, Garára akarta áthelyezni, a miért Herczegh özvegyével perbe keveredett. Bodrog vára (castrum) 1237., 1252. és 1256. évi okmányokban és Anonym. 44. fej. említtetik. A megye gyűlései is Bodrogban vagy mellette tartattak, okmányok szerint: 1337. in villa Bodrog, 1343-ban apud civitatem Bodrog, 1360-ban in Bodrog, 1364. és 1391. években prope villám Bodrog. Ezen dicsőség Mátyás király idejében Háj-Sz.-Lürinczet (a mai Szonta körül) illette; a gyűléseket még 1517-ben is itt tartották. — Bodrog városnak fénye már hanyatlott, vára talán már nem is létezett. De azért a város még 1497-ben is említtetik (oppidum); 1520., 1521. és 1522-ben a Bodrog vm. dézsma-lajstromokban előfordúl Bodrog 147 adózó nevével, csupa magyar. 1529. juliusban Zápolya János Becséről jövet Bodrogon át Kolutra s itt a Dunán kelt által, hogy a török szultánnak a mohácsi téreken hódolatát jelentse. (Szerémi Gy. 253.) Még 1535-ben az oppidum, Bodrog ismét említve van. (Az oppidum, civitas és ville elnevezések egyértéküeknek vehetők s veendők.) Ekkor t, i. Váraljai Horváth János maga és rokonai nevében tiltakozik Herczegh György ellen, nehogy ez a Herczegh családnak birtokait, köztük oppidum Bodrog is, Verbőczy Istvánnak eladni merje. Ezentúl Bodrognak nyomát elveszítjük ; nem csoda tehát, ha 1717-ben egy új Bodrog-megyének területe miatt Bács-megyével kezdett hosszas pörben nem juthattak az igazsághoz és Bodrog várát majd képzelet szüleményének tartották (mint pl. Bél Mátyás), majd meg 1720-ban az Arad melletti Bodrogban vélték feltalálhatni, a miben különben kis rosszakarat is volt Bács vármegye részéről, hogy t. i. a maga területéből ne kelljen semmit sem átadnia. Pedig a vizsgálatok és tanuvallatások folytán meg lehettek már győződve, hogy a régi Bodrog a mai Monostorszeg körűi létezett. Aliáj-sz.-lőrinczi káptalannak egy 1282. évi bizonyságlevele szerint egy dunai szigeten egy a sz.-kerésztről nevezett paulinus