Századok – 1881

Értekezések - NÉV NÉLKÜL VAGY CSAK JELÖLT KÖZLEMÉNYEK. - Az Ehrenfeld-Codex; ism. K—s 528

528 történeti irodai.om. sére, magyar (vagy székely) betűink lia voltak, a pogánysággal együtt elenyésztek. Továbbá első és legrégibb írástudóink nem is voltak született magyarok, így történt aztán, bogy a magyar nyelv egyes hangjait a liány író, annyi módon írták le. Ez az oka, hogy a Halotti beszédnek, a Königsbergi töredéknek, az Ehrenfeld-, a Bécsi-, a Müncheni codexnek stb. stb., mind külön ortkographiája van ; sőt hogy ugyanazon műben a mai nap ugyanazonosnak tartott hangzások is külön jelekkel vannak kifejezve, — s ha szorosan veszsziik a dolgot, ez az orthographiai hánykódás tart századokon és személyeken át egész a Brassai, Szarvas Gábor és Joannovics György koráig. Mindezekből csak az következik, hogy a kihalt s előttünk ma ismeretlen értelmű szavak jelentését okoskodás utján a tartalomból sejthetjük, sőt gyakran biztosan ki is találhatjuk, — de kimondásukat nem igen közelíthetjük meg és csak azt constatálhatjuk, hogy : ilyen s ilyen forma értelmű szót ez vagy amaz író ilyen és ilyen jelekkel írt le. k—s. Kulturgeschichte des Judentums von den iiitesten Zeiten bis zur Gegenwart. Von Otto Henne-Am Rliyn. Jena, Hermann Costenoble. 1880. Előszó X-ig, tartalomjegyzék XIY-ig, szöveg 506-ig, mellékletek (táblák) 512-ig, név- és tárgymutató 527-ig. 8-rét. A néhány év előtt megújított, most már nálunk is megbeszélés tárgyát képező zsidókérdés, jelentékeny irodalmat teremtett, a melylyel, a mennyiben hazánkat érdeklő eseményekkel is foglalkozik, lehetetlen nem törődnünk. Henne-Am Rhyn fennebb említett műve, mint azt czíme mutatja, a zsidóság műveltségének történetével foglalkozik, nem alapul szigorúan vett forrás-tanulmányon, banem a mások által kiderített és megállapított tényeket állítja össze. A mű tendentiósus s a németségnek már különféle változatban hallott kiválóságát szorítja mindenütt előtérbe, de ügyesen van szerkesztve, sokat, sokfélét és sok jót foglal magában. A zsidóság történetét a legrégibb időnél kezdi s folytatja a legújabb időig. Minket érdeklő részei közé számíthatjuk azokat, a hol rokonaink, a kazarokról s a Magyarországban élt zsidókról szól. »A kazarok — írja — a nyolezadik század elején még bálványimádók voltak. De akkor Bulan khagán udvaránál a zsidók, mint tolmácsok, kereskedők és orvosok befolyást szereztek maguknak s meg tudták magukat kedveltetni. Azt beszélik már most, hogy Bulan jobb vallásnak szükségességét érzé s azért zsidórabbi, byzanzi pap, a kit császára küldött s mohamedán