Századok – 1881

Értekezések - ÓVÁRY LIPÓT: La Storia di Venezia. Írta Molmenti bír. 356

357 történeti irodai.ом. sen értettek a csatornaépítéshez, vizszabályozáshoz. A tenger apálya s dagálya segélyével malmokat, sópárolókat hoztak működésbe Nemsokára Velencze látta el sóval az összes környékeket. E fáradhatlan munkásságának s különösen ritka kereskedelmi szellemének köszöni Velencze gyors gyarapodását s ama lenyes állást, melyet Európa nemzetei közt magának kivívni sikerűit. Ily tartalmú bevezetés után szerző áttér Velenczének középkori, azaz a IX. századtól a XIV-ik századig terjedő történetére ; munkája e részét a következő szakaszokra osztván : A kormányzat ; a törvények ; a nemesek з polgárok ; a nép a seregben, a katonai s polgári ünnepélyeken ; a czéhek s alaptörvényeik ; a kormány jótékony hatása a népre ; a czéhek megszűnése ; kereskedelem s ipar : viselet s szokások ; a keresztes háború ; a lovagrend s a hölgyek ; építészet ; Velencze mint város. A kormányzatról írott jeles értekezésében szerző annak kiváló demokraticus szellemét tünteti föl ; a patricziusok, vagyis a nemesség uralma csakis a XV. századdal vévén kezdetét. Velencze első dogéja, a görög udvar beleegyezésével, 697-ben lőn megválasztva Heracleában. A választásban a nemesek, a papság, a polgárok s az összes velenczei nép vettek részt : Majores, mediocres et minores et magna venetorum conglobatio. Ez azt mutatja hogy ama korban a velenczeiek már tökéletes függetlenséget élveztek. A biztosabb kormányzat, de másrészt a dogé hatalma korlátozása czéljából is állam-tanács alkottatott, melynek beleegyezése nélkül az államfő mitsem végezhetett. A honi homines a törvényeket magyarázták, s komolyabb viszály esetében a népnek joga volt a viszályos pontok értelmezése végett külön bírákat választani. Az államtanács a később alakult Senatussal együtt, mely meghívott vagyis fölkért (pregadi—pregati) polgárokból állott, képezte a Signoriát, élén a dogéval. Időhaladtával a kormányhatalom, daczára a demokratikus formák megőrzésének, mindinkább a patriciatus kiváltságává fajult, s megszorittatván lassan lassan a nép választási jogai, a nemesi, osztály nemsokára a helyzet kizárólagos urává vergődött. Érdekes a Velencze régi törvényeiről szóló fejezet ; s kiemelendőnek tartom a birtokjogra vonatkozó ama határozatot, miszerint a ki bizonyos földterűietet a tengertől meghódított s művelőképessé tett, az ama területnek jogos birtokosává vált. Szigorúak voltak Velencze büutetőtörvénykönyvei, különösen a gyilkosok és méregkeverőkre vonatkozólag, kik mindig halállal bűnhődtek. Azon esetben pedig, lia a mérgezés nem halált, hanem tébolyt idézett elő, a bűnös vagy egy vagy mindkét kezét vesztette el. Ki húsz krajczárnyinál magasabb értékű tárgyat lopott,