Századok – 1881

Értekezések - DR. MÁRKI SÁNDOR: A koronaőrző nemesek naplója 1790-ből. 335

342 különfélék. 342 tiszteletre a Szent-Zsigmond udvari kápolnába, bol az országgyűlés rendeletéből, a nemzetnek mintegy megvígasztalására, az az összes jelvényeket látni lehetett esti 8 óráig, midőn azokat el csukták a kápolna bemenetelétől, balra levő szobában. Orczy László parancsából ezúttal egy tiszt vezetése alatt kivételképen bat nemes állott őrt a temesi és aradi bandériumból, részént a gyönge helyre való tekintetből, részént a tolongás folytán eshető zavarok elhárítása végett. Másnap Szt. István jobbkezét is közszemléletre tették ki ; a szükséges őrséget Aradon és Temesen kívül Tolna és Hont nyújtotta. Már 13-án megérkezett, de ünnepélyes menetben csak 18-án vonult fel Budára Szatmár bandériuma, fölváltván az előbbi megyéket. 21-én délután ugyancsak az ő jelenlétökben vitték föl régi helyére 8 napon át kitett koronát, melyet a főméltóságok zártak el. A templomból való kiszállításakor 64 somogyi nemes képezett sorfalat ; Lengyel-Tótitól Budáig pihenőnap nélkül épen ekkor érkeztek meg s első dolguk volt, hogy a korona előtt tisztelegjenek 23-án két, Kaposvárit talált s ez alkalomra megújított megyei zászló alatt a budai szt János-templomba vonúltak, hol káplánjok misét mondott; 25-én végre mindenestül »fölparipáztak« a kir. palotába s két zászlajuk alatt attól nyugatra helyet foglalván, kölcsönös hadi köszöntések után átvették Szatmártól az állomást. Az ünnepélyességek folyamatja alatt zene is szólt s az egészet nagy közönség nézte végig. S mikor a bácsmegyeiek jöttek julius 3-án, akkor is »trombita- és más muzsika-riadások között« távozott Somogy. A fölváltó csapat tíz napi utazás után junius 29-én a soroksári utczán át érkezett Pestre, a sopronyi pedig julius 6-án, de ama nemesek helyére csak 9-én léphetett. Fővezére, hg. Esterházy Miklós, betegeskedvén, őt az első kapitány, gr. Festetich Ignácz helyettesítette. Husz napig tartott útját eléggé kipihenhette a sárosi bandérium, mert még 9-én beérvén Pestre, csak 17-én került reá a sor, míg 14 napi út után a vármegyeiekre julius 24-én. Ez utóbbiak különösen ellátták magukat czímmel; volt fővezérök (hg. Batthány Lajos), vezérök (gr. Erdődy Lajos), két alezredesök, két őrnagyuk, 2 kapitányuk, 3 főhadnagyuk, 1 zászlótartójuk, 1 segédtisztjük, 1 káplánjuk (a csatári apát) és 34 nemesőrállójuk. Eljött Veszprém is, mindamellett, hogy főispánja, gróf Esterházy Imre, mind a megyegyülések alkalmával, mind Budáról írt leveleiben szép szóval, vagy fenyegetőzésekkel ügyekezett visszatartani s julius 31-e óta »a Tátra hegye körül fuvalló fagylaló szél« által meg nem hidegített Szepessel egymást fölváltva őrködött. Az utolsó napon, augusztus 8-án, különös buzgósággal s talán a főispán ellen való tüntetésül, Veszprém egész bandériuma helyt állott. Másnap Bars, aug. 21. Gömör, és aug.