Századok – 1881

Értekezések - DR. MÁRKI SÁNDOR: A koronaőrző nemesek naplója 1790-ből. 335

különfélék. 335 ségtelen, hogy a statutumok előszava három részt ígér, s Batytyány-nál nincs csak kettő, sőt ebből is a második rész csonka ; az előszó után ítélve a legérdekesebbeknek Ígérkező rubricák hiányoznak ebből is. — Ki ad nekünk módot arra, bogy e codexet fölkeressük ? Tamás püspök csakugyan »paucis in Episcopatu vixit annis« : 1283. Szent-István király napján már nem élt. A káptalani statutumok azt mondják ugyan, hogy utódja, Bertalan csak 1284-ben lett váradi püspök ; de van IV. László királynak egy 1283. évben mindjárt Szent-István ünnepe után másnap kelt levele, mely Tamásról már mint néhai »bonae memoriae« váradi püspökről emlékezik. Ugyanezen levélből megtudjuk azt is, hogy voltak rokonai, kiknek szép örökséget hagyott »possessiones cum servis et ancillis«, de a rokonok az örökségen összevesztek s a dolog pörre került,1) Kár, hogy az oklevél, elhagyva még a szokásos praedicatumokat is, csak keresztneveket említ; így meg nem határozhatjuk e levélből Tamás püspök családi származását. A jobbágyos örökség mégis nemes családra mutat. BtJNYITAY VlNCZE. A KORONAÖRZŐ NEMESEK NAPLÓJA 1790-BŐL. Gróf Keglevich József és gróf Nádasdy Mihály koronaőrök az ország hét más nagyjának pecsétével ellátott ládát, melybe a nemzet drága kincsét, szent-István koronáját helyezték volt, 1790. febr. 17-én Bécsből az ország határafelé indították s 21-én 500 ágyúnak dörgése között, fényes megyei bandériumok kíséretében vitték be Budára. Ettől az időtől fogva a Pestvármegyének nemesei közöl alakúit nádori bandérium őrizte a száműzetéséből visszakerült ereklyét. Báró Orczy László volt a »fővezér«, egyúttal a vármegyék kezdeményezése folytán az egyes törvényhatóságok zászlóaljaiból a korona biztosítására kirendelt nemzeti őrsereg főparancsnoka. A februári és mártiusi megyegyülések bandériumok szervezéséről s hatalmas körlevelek szerkesztéséről gondoskadtak. Heves- és Külső-Szolnok, mint szomszédos megye készült el leghamarább, mely erre nézve mártius 4-én hozott határozatát oly gyorsan foganatosította, hogy a nemesség 18-án mái-Gyöngyösre gyűlhetett össze s mártius 21-én, a kalendárium szerint való első tavaszi napsugárral, tényleg átvehette Pesttől a korona őrizetét. ') Fejér: cod. dipl. V. 3. 172.