Századok – 1881

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Lengyelföldi levéltárakról - I. 313

levéltárakról 325 sady ziemskie), a mely elé a magasabb igazságszolgáltatás, a polgári jogi peres ügyek, a nemesi birtokokat illető jogi villongások tartoztak. — A fekvő javak felett való perekben ítélni, egy 1400-ban formulázott törvény szerint, egyedül ez a törvényszék volt bivatva. Felebbezni innen csak a királyhoz lehetett. A törvény-látás meghatározott napokon történt, melyeket colloquia, később termini-nek neveztek. Királyi végzések rendelték, bogy minden oklevél, mely fekvő javakra vonatkozik, beigtattassék a jegyzőkönyvekbe (libri relationum)1). Az ezen törvényszékeknél vezetett jegyzőkönyvek, beigtatott oklevelek teszik aztán a »vár- és föld-törvényszéki levéltárak« aktáit. Lengyelország jogtörténetére kimondhatatlan becsűek e levéltárak, a magyar történelmet első sorban az országunkkal határos kerületek jegyzőkönyvei érdeklik. De egy körülmény általános történelmi érdekűvé emeli ez aktákat, ugyanis a jegyzők mintegy kötelességüknek tartották az ország és vidékük nevezetesebb eseményeit is feljegyezni, úgy, hogy irataikat történelmi-évkönyvekűl kell tekintenünk. Lembergben ez a levéltár a Bernátosok kolostorában van elhelyezve s Dr. Liske Xaver egyetemi tanár igazgatása alatt áll, a ki már eddig nyolez vaskos kötet kiadásával gazdagította onnan a lengyel történelmi irodalmat, A kiadványokon nagy munka-erővel dolgoznak most is, — a jeles történetíró körül egész iskola csoportosúl ifjú tanítványaihói, kik munkatársai az »Akta Grodzkie i Ziemskie« kiadásánál. — Ez akták kiadására gróf Stadnicki Sándortól alapítványnyal, évenkénti 1200 forinttal, rendelkeznek s minden három évben két-két negyven íves negyedrét kötetnek kell megjelenni. Liske a törvényszéki könyvekbe beirt okleveleknek — a mennyiben lehet — felkeresi az eredetijét a levéltárakból s azokból adja ki, de egész helyesen, nem is köti magát szorosan csak a törvényszéki levéltárban talált aktákhoz. Hogy a magyar históriát is mennyire érdeklik e kiadványok, arra jellemző, hogy a kiadott oklevelek között a legelső s második is magyar érdekű s Fejér »Codex dipl. Hung.-ban is ki van adva. Ugyanis Szemérmes Boleszlaw 1244-ben hívének Henriknek, a tatárok ellen élete megmentőjének, Podolinban a Poprád mellett soltészséget ad. Kunegunda 1288-ban kelt oklevelével még egy erdőt ad hozzá. (Akta Grodzkie i Ziemskie I. k.) 1) Lásd bővebben az »Akta Grodzkie i Ziemskie« I. k. sót (lengyelül.) bevezeté-