Századok – 1881

ÁLLANDÓ ROVATOK - Vegyes közlések - 283

284 TÁRCZA. feladat. Oly nehéz, uraim s oly magas, hogy lehet, ezt soha sem fogjuk talán elérni annyira, mint az olasz s régibb német szent festészet, és nem mint az újabb németalföldi és franczia életképfestészet, mely mindannyi sajátos nemzeti müiskolát és müirányt alkotott. De hogy ez a művészet virágzásának csakugyan legmagasabb foka és jelzője, és hogy erre minden nemzet művészetének törekednie kell, az kétségtelen marad mindaddig, míg nem tartjuk ama cozmopolitizmust a nemzet életében, az irodalomban és művészetben a legmagasabb tökélynek, mely lehet, idővel eltörölhet minden egyéni kifejezést és jelleget, minden magasabb nemzeti irányt, sajátságot és jellemet. Nem vagyunk a nemzeti Chauvinismus barátjai és legkevésbbé volnánk azok a művészet terén. Nem szükséges azt üres szóval bizonyítanunk, minek ellenkezőjét tényekkel tanúsítottuk, midőn dicsőségünknek tartottuk gyenge tehetségünk szerint is a külföldi művészet régi alkotásai egész sorát nemzetünk képtára számára tanulmányúi s előképül megszerezni. Ha még is itt a nemzeti művészet jelentőségéről tüzetesen szólunk, teszszük azt épen azon megtisztelő figyelemnél fogva, mely e kérdésben egyrészt felénk, másrészt ellenünk is fordult ; és inert azt hisszük, hogy nemzeti művészetünk előmozdítása s megalapítása társulatunknak épen egyik legmagasabb feladata.« — Albrecht föheuczeo febr. 8-án meglátogatta a csász. és kir. udvari titkos levéltárt, melynek, mint tudva van, a történetíró Arneth az igazgatója. A levéltári tisztviselőkkel s köztük Károlyi Árpáddal hosszabban társalgott s kérdezte tőle,hogy mit dolgozik? Bemutattatta magának a vendégeket is, s ezek közt Szadeczhjvel a m. Akadémia ösztöndíjasával is hosszabban társalgott. Azután megtekintette a levéltári nevezetességeket s curiosumokat : Imre királynak 1202-iki roppant nagy pecséttel ellátott levelét, Imre 1202-iki aranybulláját (a legrégibbet, melyen nemzeti czímer látható) ; a magyar- és horvát urak 1492-iki kötelező iratát, számtalan pecséttel s egy 3 öl hosszú vasmegyei periratot. — Du. Szinnyei Józsefet, a magyar irodalomtörténet buzgó munkását, képzett nyelvészt, a vallás- és közoktatási minister, a M. N. Múzeum könyvtárához segéddé nevezte ki. — A Chépánfalvi Theöke-család levéltára Hódossy Imre tagtársunk szíves közvetítése következtében, állandó letéteménykép, az 1723. 45. tcz. értelmében a M. Országos Levéltárba került. A levéltár az imént került rendezés alá, s amennyire rögtönösen valamit mondhatni, jelezhetjük, hogy számos XIV. s XV. századbeli kizárólag Szepes-megyét illető oklevél s néhány kiadatlan Árpádkori is találkozik a gyűjteményben. — Az aquincumi ásatások ügye újabb stádiumba lépett. Ugyan is az albizottság, mely a főváros által végzendő ásatások alkalmából, a