Századok – 1881

Értekezések - NÉV NÉLKÜL VAGY CSAK JELÖLT KÖZLEMÉNYEK. - A békésmegyei műv. tört. 1879—80. évkönyv 267

TÖRTÉNETI IRODALOM. 267 meg is kiméli az olvasót, mind megbizhatóság, mind világos stylus tekintetében teljes elismerést érdemel. Annak, a ki ezután e kort fel akarja dolgozni, e tekintetben mindenütt az ő nyomdokait és utalásait kell majd követnie. Yégezetűl még csak annyit, bogy a nikolsburgi béke utáu a pfalzi Kurnak átruházására vonatkozó tárgyalásokra, innen a regensburgi »deputationstag«-ra tér át, és egyrészről a veltlini vérengzésnek és következményeinek, másrészről a cseh és morva egyházi reformok ismertetésével végzi művének e negyedik kötetét. Tán többet hoz reánk nézve a következő kötet, mely minden valószínűség szerint a dán háborúval fog foglalkozni. LÉDERER BÉLA. A békés-vármegyei régészeti és mivclödés-történelmi Társulat évkönyve. 1879. és 1880. Szerkeszti Zsilinszky Mihály társulati főtitkár. Hatodik kötet. Békés-Gyula. 1880. Egyike az e fajta kiadványok legjobbjainak s két részre oszlik, I. rész : Irodalmi dolgozatok, II. rész : Hivatalos közlemények. A irodalmi részben 6 munka van, melyek közt első helyen áll Thaly Kálmán ily czímű értekezése : A szentandrási csata és Gyula ostroma 1705-ben, tartalmára nézve érdekes, formájára nézve csinos s általában véve sikerült értekezés. Mintha e kis episod a Rákóczi forradalomból képe lenne az egész hadjáratnak. Megvan a jó szándék, megkészül s elfogadtatik a jó terv, aztán az eredmény elmarad : tout est perdu sauve l'honneur. A vármegyék lusták vagy tán nem is akarnak hívek, pontosak lenni, a seregszállító kocsikat nem állítják ki ; ennek következtében a csapatok nem érkezhetnek pontosan ; a szent-andrási csata előbb baljóslatú, aztán jön némi segítség, a hadi szerencse fordul, a győzelem a kuruczoké, de nem teljes, a rácz vezér menekül s a főnyeremény az erkölcsi fölény. Gyulát ostrom alá veszik, de se jó tüzér, se jó árkász nincs, munitio is szűken, azután érkezik a sok jó munitio, de nincs ahoz való ágyu. Megkezdik az aknázást, de csak tábla-biró módjára s mikor a vezér valami jóravaló szakembert kér és vár, érkezik a parancs, hogy az egész ügy nem oly fontos s táborával együtt induljon 40 mértföldnyi távolságra. A főúr bizalmatlan a vezérbe, a vezér némikép remonstrál — csendes czivakodás szóval az egész történet képe sikert nem igérő intézkedéseknek, Thalynak e kis értekezés legsikerültebb dolgozatai közé tartozik, melyben az eddig ismeretlen eredeti adatok minden czélzatosság nélkül s a tények egyszerűen, de annál ékesen szólóbban vannak összeállítva. Utánna sorozzuk mindjárt a két emlék-beszédet ; egyiket