Századok – 1881

Értekezések - DEÁK FARKAS: A Szobieszky János lengyel király udvaráról 1674 1678. 234

236 KÜLÖNFÉLÉK. 236 királynéja soha, (az osztrák pártiak mindig arra igyekeztek, hogy meg ne koronáztassék férjével ; mert úgy mondák, két koronázott királyné nem lehet s az előbbi király özvegye : Eleonora született osztrák főherczegné még él,) s ez a düh, melynek sok rosz következése lehet, folytonoson nő. Ennek pedig főoka ő felségük nagy fösvénysége. Minden megüresedett helyet pénzért adnak el. Elfogadnak mindenkitől mindent, de senkinek sem adnak semmit. Az udvar egészen pusztává lett, mert egy összeg pénzzel kisért levél többet ér, mint a leghatalmasabbak utánjárása., Érdekes a király állítólagos megmérgeztetésének története is. 1675. april 6-án Bethune írja Pomponne (franczia külügyminiszternek.) Szükségesnek tartottam önnek megírni a rendkívüli esetet, a mi itt történt. A lengyel király, már marsalisága óta, tart magánál egy jó családból való Pinochy (Pinocci) nevü embert. A király szerette, mert nagyon tudós volt, nyolez különféle nyelvet jól beszélt ; jól ismerte a római történetet s bámulója volt a régi Romának. Megválasztatása után a király udvari hivatalt adott neki, főpohárnokká tette (échanson.) Tíz nap előtt a király egy lengyelországi postával három értesítést is vesz s elég körülményesen, hogy ez az ember megakarja őt mérgezni. A király, ki nagylelkű s természetes bizalommal viseltetik az emberek iránt, nem adván a hírnek semmi hitelt, s nem levén oka, hogy Pinochytól bizalmát megvonja, engem hivatott és mutatta a leveleket, mondván : Most hívatom Pinochyt, neki is megmutatom a leveleket, hivatalában meghagyom s utasítani fogom, hogy hivatalát még nagyobb buzgósággal folytassa. Én mondám, hogy hasonló körülmények közt tán némi elővigyázatra volna szükség, de a király elhatározásához híven, hívatta Pinohcit :"ő a legnagyobb hálával fogadta a király bizalmát és jóságát s a tiszta lelkiismeret nyugalmával viselte magát. E nap óta azonban álmodozó kezdett lenni s csak azt mondogatá, hogy az emberek közt lehetetlen élni. Három nappal ez előtt valami baja miatt ágyba feküdt. Este magához kérette az alpohárnokat, s tanította, miként kezelje a bort, midőn már a királynak kell töltenie. Minthogy sok érték volt keze alatt, számadását pontosan elkészítvén, beküldötte a kincstárnoknak. Éjfél után 2 órakor beszólította cselédeit s azt mondván, hogy közel halálát érzi, gazdagon megajándékozta őket. Elégette leveleit s egy naptárában april 5-ike után ezt jegyezte: nota bene. Szolgáit kiküldvén, karjain az ereket egy beretvával felmetszette. Balkarján 6 ; jobb karján 2 vágást tett. Félóra múlva szolgái vérében úszva találták, azonnal orvost hoztak, de későn, többé nem