Századok – 1881

Értekezések - DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: Kutatások Dalmáczia levéltáraiban 214

228 KUTATÁSOK sima fényes hártya. írások igen fejletlen, átmenet a régi longobard cursiv Írásból a minusculába. Ugyanoly jellegű irás, milyennel például II. Paschalis pápának a pannonhalmi levéltárban őrzött bullájában találkozunk. Részletes jelentést adni a zárai levéltárról az oklevelek roppant halmazánál fogva teljes lehetetlenség. Kezűnkben tartva Kukuljevié, Tkalcic, Ljubie és Racki kiadásait, meggyőződhetünk, mily végtelenül becses anyagot merítettek Zára és Ragusa levéltáraiból. Százával találhatunk ezekben eredetieket oly korból, melyből mi csak elvétve mutathatunk föl egyet-kettőt. Csupa délszláv, helyi érdekű oklevél, melyek közt csak nagy ritkán akad egy királyi vagy magyar hivatalos kiadvány ; s ez épen az oka, hogy némileg megcsalódva tértem vissza dalmátiai utániból. Többet, sokkal többet hittem ott találhatni ; különösen több eredetit az Árpádok első korszakából. Lucius, Farlati kiadásai telve vannak oly oklevelekkel, melyeknek eredetije már elveszett, vagy valamely gyűjtő gondoskodásából magángyűjteményekben lappang. A legfontosabb, állami érdekű iratok, különösen a ragusai levéltárból, a számos szerződések, békepontok, melyeket Ragusa magyar királyokkal kötött, Bécsbe kerültek ; s Ragusában nem maradt más hátra, csak azoknak sovány másolatai. Szinte megörültem, mikor egy-egy fénytelen hártyára akadtam, mely rögtön szemembe ötlött a sok fényes déli hártya közt; ezekből azután siettem gondos kivonatot venni. Érdekesek egyes eltűnt vármegyékre vonatkozó oklevelek, így pl. Luka megyére. Egy 1370. jun. 10-én Auranában kelt oklevél szövegéből, melyet László nyitrai püspök és Sarachenus »inter cetera comes camare Quinqueecclesiensis« mint »visita tor es regnorum Dalmatiae et Chroatiae« állítanak ki, megtudjuk, hogy Luka megye közgyűlését, congregatioját Podgradya helységben tartották, mi által a megye geographiai helyzete is meghatároztatik. Ez oklevélben a Luka vármegyében fekvő Bychkouci birtok a Filippus Francisci de Jadra által felmutatott királyi és báni oklevelek alapján neki és utódainak ítéltetik oda. Nevezetes, hogy a felmutatott királyi oklevelek egyike szerint e Zárai Fülöp felhatalmazást nyer, hogy ő összes, a zárai kerületen kívül fekvő birtokain oly jogokkal és kiváltságokkal élhet,